rasszizmus;Egyesült Államok;centenárium;

- Amerikai önvizsgálat száz év múltán

A rendőrség által felfegyverzett csőcselék felégette és valóságos mészárlást végzett az egykor "fekete Wall Streetnek" is nevezett Greenwoodban, amiért senkit nem vontak felelősségre.

Az Egyesült Államokat lelkiismeret-furdalás gyötri és a szembenézésre jó alkalom egy szomorú centenárium. 1921 május 31-én és június 1-jén az oklahomai Tulsában a részben a seriff hivatala, azaz a rendőrség által felfegyverzett csőcselék felégette a fekete középosztály virágzó városrészét, Greenwoodot. A halálos áldozatok számát 75 és 300 közé teszik, közülük tucatnyi volt fehér, a többi fekete.

Greenwoodot akkoriban „fekete Wall Streetnek” is nevezték, annyira szembeötlő volt lakóinak anyagi jóléte.

Bár az ott élők zöme Tulsa fehér részén dolgozott, a szegregált Greenwoodban a cégek tulajdonosai is a korábbi rabszolgák leszármazottai közül kerültek ki. A nagyjából tízezres közösség templomain és iskoláin kívül egyszerre két napilapot is eltartott.

A fekete vállalkozókedv mintájának tekintett negyed vesztét egy „fehér” újság okozta. A Tulsa Tribune „Kapják el a négert, aki megtámadott egy lányt a liftben” című cikke azon alapult, hogy valaki látta egy irodaház liftkezelőjét kiabálva az utcára szaladni. Egy 19 éves fekete cipőpucolót őrizetbe vettek, mire a meglincselésétől tartó greenwoodi férfiak csoportja puskát ragadott, hogy felajánlja segítségét a seriffnek, de hazaküldték őket. A felfegyverzett feketék láttán a fehérek egy része úgy megijedt, hogy maga is fegyvereket kért és kapott, sőt, alkalmi seriffhelyettesnek is kinevezték őket. Tűzharc tört ki, a feketék visszavonultak, de üldözőik Greenwoodba is követték őket, ahol válogatás nélkül mindenkire lőni kezdtek. Még repülőgépeket is bevetettek, a tűzoltókat pedig nem engedték a felgyújtott épületekhez. 35 háztömböt porig romboltak, mintegy hatezer embert foglyul ejtettek, a többi elmenekült.  

A történtekért senkit nem vontak felelősségre.

A liftkezelő nem emelt vádat, a cipőpucolót elengedték. Az amerikai iskolák többségében az utóbbi évekig nem tanították a Tulsában történteket. Az évfordulós megemlékezések egy részét le kellett mondani a névtelen fenyegetések miatt, de kedden a városba látogat Joe Biden elnök.

Az amerikai közvélemény erősen megosztott abban, hogy ma is jellemző-e az országra a rendszerszintű rasszizmus. Az egyetlen fekete republikánus szenátor szerint nem, bár Tim Scott is elmondta, személyes tapasztalatból tudja, milyen érzés, ha az embert a boltban biztonsági őr követi vagy az országúton ok nélkül leállítják. A szenátusnak 232 év alatt összesen 11 fekete tagja volt. A sok fekete tanulót oktató iskolákban kevesebb pénz jut egy diákra, a „fekete nevű” pályázókat ritkábban veszik fel a munkahelyek. A bankok a feketéktől gyakrabban tagadják meg a jelzáloghitelt, a fekete nőknél gyakoribb a szülési komplikáció és a sort még hosszan lehetne folytatni.

Az előítéletek tartósságának fő okát máig Lyndon B. Johnson elnök fogalmazta meg a legjobban: „Ha a legalacsonyabb sorban élő fehér embert meg tudod győzni arról, hogy jobb a színes bőrűnél, akkor nem veszi észre, amint kizsebeled. Akkor lesz, akit lenézzen és odaadja az utolsó vasát is.”

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter magas állami kitüntetést adott át kínai kollégájának, Vang Jinek hétfőn a távol-keleti ország Kujcsou tartományában.