A Riporterek Határon Nélkül szervezet évről évre vizsgálja a sajtószabadság helyzetét. Már a 2020-as kimutatása is sokatmondó volt, míg Magyarországot az előkelőnek semmiképpen sem nevezhető 92. helyen látta, Szerbiát eggyel mögénk, a 93. pozícióba sorolta. El lehet azonban vitatkozni azon, az ottani médiaviszonyok valóban rosszabbak-e a miénknél. A luxemburgi székhelyű médiabirodalomnak, az United Groupnak köszönhetően ugyanis két olyan televíziós csatorna is működik, a Nova, illetve a CNN-nel is együttműködő hírcsatorna, az N1, amelyekben nyíltan bírálják a kormányt. Előbbi televízióban például szombat esténként látható Zoran Kesic szatirikus műsora, amelyben olyan kemény, az iróniát sem nélkülöző kritikákat fogalmaz meg a Szerb Haladó Párttal (SNS) és Aleksandar Vucic elnökkel szemben, hogy azt itthon már-már alighanem elképzelhetetlen lenne.
Az RSF honlapján azzal indokolta Szerbia igen rossz helyezését, hogy mióta Aleksandar Vucic határozza meg a belpolitikát – 2014-ben miniszterelnök lett, később köztársasági elnök -, az újságírók nem élhetnek biztonságban és nem is számíthatnak a kormányzat védelmére. Megszaporodtak a médiát ért támadások és az újságírókkal szembeni halálos fenyegetések, közben azonban az elkövetőket nem vonják felelősségre. A kormánypárti média minősíthetetlen hangnemben becsmérli az oknyomozó riportereket, de előfordul az is, hogy kormánytisztviselők uszítanak az újságírókkal szemben. Azok, akik olyan kényes témákban végeznek oknyomozó munkát, mint a szervezett bűnözés vagy a korrupció, általában csak korlátozott lefedettségű kiadványokban tehetik közzé jelentéseiket. A médiapiac erősen koncentrált, s mivel az állam a legnagyobb finanszírozó és hirdető, emiatt jelentős befolyást gyakorol a tudósításokra.
Az Európai Bizottság már a Belgráddal való csatlakozási tárgyalások, azaz 2014 januárja óta folyamatosan figyelmezteti a kormányzatot arra, tartsa tiszteletben a független médiát, ezek a felhívások süket fülekre találnak.
Az RSF jelentése már nem foglalhatta magában a koronavírus-járvány alatti helyzetet. Ez idő alatt azonban tovább romlottak a médiaviszonyok, amit Ana Lanic esete is mutatja. Még tavaly szülővárosában, Újvidéken kutakodott a helyi kórházban, az intézmény miként küzd meg a koronavírusos betegekkel. Szörnyű állapotokkal találkozott, amit le is írt cikkében. A jutalma őrizetbe vétel lett.
De egy új eset is csak azt mutatja, nincs esély javulásra. A hatalomnak megvannak a maga eszközei. A fent említett kormánykritikus csatornákat egyes kábelhálózatok nem szívesen veszik a műsorkínálatba, amelyek ellenére az igen nézettek közé tartoznak Szerbiában. Ezen felbuzdulva a Balkán-félszigeten számos más csatornát működtető United Group úgy döntött, napilapot indít Nova néven, amely a kormánypárti és időnként vállalhatatlan hangvételű bulvárlap, az Informer egyfajta ellenújságja lenne.
Hogy azonban Szerbia mennyire távol van attól, hogy sajtószabadság tekintetében a szabad országok közé kerüljön, azt a Nova című lap sorsa is jól illusztrálja. Bár az országban hét olyan nyomda is létezik, amelyek képesek lennének a tulajdonos által elvárt színvonalon kinyomni a lapot, végül egyik sem vállalkozott erre. A Nova.rs portáljának felelős szerkesztője, Veselin Simonovic ezzel kapcsolatban az N1 televíziónak nemrégiben elmondta: a nyomdák nem azt mondják, hogy nem akarják, csak azt, hogy „nem tudják” előállítani a lapot. A Ringier nyomdája azt közölte, nincs rá kapacitásuk, a Borbáé technikai problémákra panaszkodott. Próbálkoztak az újvidéki Color Pressnél is, de itt azt a választ kapták, hogy náluk nem létezik harmadik műszak. Az újvidéki Magyar Szónál ugyan vállalkoztak volna erre, mint Simonovic elmondta, itt nagyon professzionális munka zajlik, a nyomdagép azonban nem képes olyan terméket előállítani, amilyet a Novánál szeretnének.
Stojan Drcelic, a Nova főszerkesztője az Euractiv bolgár kiadásának mondta el, egyetlen szerbiai nyomda sem volt hajlandó együttműködni velük függetlenül attól, hogy a nyomásért többet ajánlottak a piaci árnál. Hozzátette, az együttműködés hiányának oka teljesen egyértelmű: a nyomdák attól tartanak, hogy amennyiben együttműködnek egy a kormányt bíráló orgánummal, elveszítik megrendeléseiket.
Az United Group még áprilisban azt közölte, „úgy véljük, a szerb olvasóknak szükségük lenne egy megbízható napilapra, mivel a piacot a politikával gyakran visszaélő bulvárlapok uralják. A Nova objektíven, de kompromisszumok nélkül fog beszámolni az ország minden fontos kérdéséről” – hangzott az akkori közlemény.
Az eredeti terv az volt, hogy a lapot hétfőtől péntekig adják ki 24 oldalon, tabloid formátumban, a szombati szám pedig 32 oldalas lesz. Ám az említett okok miatt a lap továbbra is csak internetes verzióban érhető el.
