Ráadásul továbbra sincs szó egy januárig visszamenőleg érvényes egész éves százalékos alapbéremelésről, bár – ha létrejön az egyezség – más formában ugyan, de egy ötszázalékos béremeléssel egyenértékű összeget kapnak a vasutasok, a HÉV és a VOLÁNBUSZ Zrt. dolgozói, aminek azonban szépséghibája, hogy nem épül be az alapbérbe és így nem lesz alapja a későbbi emeléseknek. Lapunk információi szerint az első félév elmaradt béremelését egy egyszeri hatszámjegyű összeg egységes kifizetésével kompenzálná a vállalat, ennek valószínű összege 200 ezer forint. Azt azonban az 57 ezer érintett dolgozó maga dönthetné el, hogy közvetlenül a pénzt kéri vagy azt, hogy SZÉP kártyára utalják és onnan költhesse el. Januárban már kaptak egyszeri bruttó 65 ezer forintot.
Az egyelőre szóbeli megállapodás alapján idén is akkora hűségpénzt kaphatnak azok, akik végig dolgozzák az évet a cégcsoportnál, mint tavaly, vagyis karácsony környékén bruttó 350 ezer forintot. Arról ugyanakkor csak ősszel döntenének véglegesen, hogy mekkora béremelés járjon szeptembertől a dolgozóknak. Egy biztos, a szakszervezetek egész évre érvényes 6 százalékos béremelési igényét nem akarja teljesíteni a kormány. Úgy tudjuk, a terv, amelyre a munkaadó állami nagyvállalat és a munkavállalók képviselőinek többsége is rábólintott a furcsa módon informálisnak nevezett tegnapi tárgyaláson, 5 százalékos alapbéremelést tartalmaz egy nagyobb csomag részeként. Az biztosnak látszik, hogy a megállapodásnak ebben az őszi fejezetében legalább kétéves, de az is felmerült, hogy akár 2023 végéig szóló egyezséget kötnének a felek. Mivel azonban a 2022-es minimálbérről szeptemberben kezdődik a tárgyalás, s bizonytalanok az inflációs adatok, továbbá a GDP várható növekedése is, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke szerint az érdekvédők óvatosak lesznek egy ilyen középtávú bérmegállapodás előkészítésekor.
Meleg János az aláírás közelébe került megállapodással kapcsolatban kiemelte: tudják, hogy az összes állami közszolgáltató cégnél azt várják, milyen egyezség születik a nagy közlekedési vállalatcsoportnál és ehhez igazítják a saját tárgyalásaikat, tehát nagy a felelősségük.
A Liga Szakszervezetek elnöke szerint az elért eredmények értékelésekor be kell kalkulálni, hogy az állami társaságok nagy részénél a szükséges hatalmas bértömeget nem tudják kitermelni és sokmilliárdos kiesést hozott számukra a járvány. (Ennek kompenzálására a MÁV-Volán csoport 60 milliárd forintot kapott az államtól.) Mészáros Melinda emlékeztetett rá, hogy közben jelentős fejlesztések folytatódtak a vasúti és a távolsági buszközlekedésben is, sokak munkahelye válik feleslegessé, ami önmérsékletre inti az érdekvédőket is, miközben természetesen jogos elvárás, hogy legalább a bérek reálértékét megőrizzék.
A MÁV-csoport sajtóosztálya lapzártáig nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a tulajdonos államot képviselő Mager Andrea tárca nélküli miniszter elfogadta-e Homolya Róbert elnök-vezérigazgató szerdán elküldött javaslatát a 2021-es bérmegállapodásra. A közszolgáltató cégek dolgozóinak béremelésére vonatkozó kérdéseinkre a miniszteri sajtóosztály hetek óta nem reagál. Így tehát a szakszervezetek sem dobták ki az aláírt dokumentumot, amelyben bejelentik, hogy a sikertelen bértárgyalások miatt a sztrájk előszobájaként emlegetett kollektív munkaügyi vitát kezdeményeznek. Ma délelőtt ismét találkoznak a felek a közlekedési társaságnál, s azt mondták az érdekvédők, ha most sem kapnak aláírható szöveget, átadják a nyomásgyakorlásra alkalmas levelet.
