Kisebb zavarodottság lengte körül a bérlakások kényszerprivatizációját előíró lakástörvény módosítás ellen a Parlament elé tiltakozó sajtótájékoztatót összehívó szakmai szervezeteket és a rendőröket is.
Utóbbiak a palotaőrséggel karöltve tanakodtak, végül közölték, hogy hangosítani nem lehet, de beszélni igen. A szervezőket és megszólalókat Kocsis Máté fideszes országgyűlési képviselőknek szétküldött levele zavarta össze, amelyben az atv.hu információi szerint a kormánypárti frakcióvezető arról tájékoztatta őket, hogy a kormány módosító indítványt nyújt be a Böröcz László által korábban benyújtott indítványhoz, miszerint az önkormányzatok számára csak a főváros világörökségi részén lesz kötelező eladni a bérlakásokat a benne élőknek.
A haldokló bérlakásszektor és a szociális lakáspolitika kegyelemdöfése ez a törvényjavaslat, amely az önkormányzati és állami tulajdonú lakások kényszereladását írná elő. A várbeli műemléklakásokban élők megsegítéséből fakadó ötletet később valamennyi bérlakásra kiterjesztették, most pedig egy újabb hirtelen ötlettől vezéreltetve leszűkítenék a műemléki lakásokra. Egy ilyen törvénytervezetnek nincs helye a Parlament előtt, azt várjuk a képviselőktől, hogy utasítsák el. Az indítvány széleskörű szakmai és önkormányzati tiltakozást váltott ki, sőt nemzetközi szervezetek is támogatásukról biztosították őket. A törvény végszavazása június 14-én lesz, a mi továbbra is kiállunk azért, hogy ez ne is kerüljön végszavazásra – hangsúlyozta Szegfalvi Zsolt, ügyvezető, a Habitat for Humanity Magyarország igazgatója a ma délelőttre 32 lakhatási szervezet képviselői által tartott sajtótájékoztató legelején.
Mint arról a Népszava is beszámolt: Böröcz László fideszes képviselő május 11-én nyújtott be indítványt a 2011-es közvagyonra vonatkozó és az 1993-as lakásgazdálkodásra vonatkozó törvényeket módosítására. Az eredeti javaslat értelmében az önkormányzatok kötelesek lettek volna eladni a bérlőknek a lakást a piaci ár maximum 30 százalékáért, de különböző kedvezményekkel akár a forgalmi érték 10,5 százalékáért. A javaslat heves tiltakozást váltott ki mind a szakmai szervezetek, mind az önkormányzatok körében, több kormánypárti polgármester is jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartják a javaslatot, mivel komoly szociális veszélyeket rejt magában, igazságtalan módon juttat tehetősebb bérlőket vagyonhoz, kiszolgáltatja a szegényebb bérlőket a lakásmaffiának, mindeközben pedig megszünteti a megfizethető, önkormányzatok által fenntartott szociális bérlakásrendszert.
A kormányközeli urizáló politikusok hobbijainak támogatására több jut, mint a lakhatási szegénységben élők és a hajléktalanok támogatására – tette hozzá Kovács Vera, az Utcáról Lakásba! Egyesület társelnöke, aki szerint ez a szélsőséges javaslat nem módosítható, csak visszavonható.
Már a kiindulópont is téves – állította Gosztonyi Géza, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke. - A műemléklakásban élőket hátrány érte, mert a korábbi lakásprivatizáció idején nem vehették meg a bérleményüket. De az a lakást, amely egy műemlékben van, mindenki tulajdona. senkinek nem jutna eszébe, hogy a Parlamentet a kormány vagy a képviselők számára eladják. Körülbelül erről van szó a Budai Várban és a többi világörökségi területen lévő ingatlan esetében, így továbbra is a javaslat visszavonása mellett kardoskodunk. Igazságtalan módon helyezi előtérbe a tehetősebb bérlőket és szolgáltatja ki a szegényebbeket a lakásmaffiának. A szociális háló utolsó darabkáit égetné fel ez a törvény.
Tóth Viktor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének képviseletében a pályakezdőket és a nehezebb körülmények között élő pedagógusokat féltette, akiknek az önkormányzati laksávagyon elherdálására a szolgálati lakáshoz jutást lehetetlenítené el. Ez igaz a rendőrökre és az orvosokra is.
A törvényjavaslat durván alapjogsértő, mivel sérti a tulajdonhoz való jogot. A kötelező privatizáció ráadásul nem szolgál közérdeket, az emberhez méltó lakhatás biztosítása alkotmányos vél – hívta fel a figyelmet - Vági Renátó, jogász, az Utcajogász Egyesület jogásza.
Az eredeti Böröcz-féle törvényjavaslat nem csupán marhaság, hanem bűn, mivel mélyíti a lakhatási válságot. Az eredeti javaslat hívószó a lakásmaffiának. A velük üzletelő újdonsült lakástulajdonosok rövid úton az utcán találnák magukat. Az ingatlanbefektetőket viszont kedvező helyzetbe hozza,hisze elég lesz az épületben található ingatlanok 51 százalékát megszerezniük és már nincs elhelyezési kötelezettségük a többi lakó számára – mondta Pikó András Józsefváros polgármestere, aki szerint az, hogy a kényszerprivatizáció kapcsán a társasházzá alakítást és az értékbecslést az önkormányzatokra tolni olyan, mintha a kirabolt emberrel szállíttatnák el a zsákmányt.
Ha a Lex-lakásmaffiát Lex-Rákayra vagy Lex Bayerre finomítják, az politikai siker – tette hozzá Pikó,, szerinte ez azt mutatja, hogy a közös tiltakozás elérte a célját, a hatalom meghátrált, mert a jelenlegi hatalom csak az erőből ért. S most erőt mutattak.
Pikó szerint a módosítás nem elég. „Attól, hogy kisebb a rablás, attól még rablás marad”. Ezt a törvényjavaslatot teljes egészében vissza kell vonni. Elvárja a kormánytól, hogy az érintett polgármesterekkel üljenek le tárgyalni, enélkül nem lehet ilyen jelentőségű törvénymódosítást elfogadni. Helyette ki kell dolgozni egy lakhatási válságot felszámoló programot.
Mindeközben Böröcz László, a törvényjavaslatot kidolgozó kormánypárti képviselő a közösségi médiában ismerte el a kormányzati visszakozást. Szerinte ”a baloldal nem akarja, hogy a bérlakásban élők saját lakáshoz jussanak, a bérlők nem számíthatnak rájuk”. Kijelentésben nem zavarta meg, hogy számos fideszes polgármester is jelezte nem tetszését.
Mint írja a frakcióval arra az álláspontra jutottak, hogy a javaslatot a világörökségi területekre korlátozzák, mivel a tágabb kört illetően nincs konszenzus. De bízik benne, hogy „az önkormányzatok megfontolják, hogy érdemes a bérlők minél szélesebb körének lehetőséget adni, hogy saját lakáshoz jussanak”.
