A klímaváltozás már most is számos teatermelő területen okoz nehézséget, a közeljövőben a terméshozam csökkenésével, és a kevesebb tea miatt magasabb árakkal kell számolnunk. A hőmérsékleti- és csapadékviszonyok megváltozása azonban nemcsak a mennyiségre, hanem a minőségre is kihat: valószínűleg kevésbé ízletes teákra, és arra kell számítani, hogy a teázás jótékony egészségügyi hatása csökken. Egyes területeken ezek a problémák már most jelentkeznek, amit öntözéssel és növényvédő szerek alkalmazásával igyekeznek orvosolni, de ha nem mérsékeljük a globális felmelegedést, a tea, ahhoz képest, ahogyan megismerte az emberiség, biztosan meg fog változni – írta Kis Anna meteorológus a Másfélfok.hu-n.
A tea, amelynek május 21-én volt a világnapja, az egyik legnagyobb mértékben fogyasztott ital világszerte – sok országban valóságos teakultúra alakult ki, hagyományokkal övezve. A magyar lakosság 44 százaléka minden nap iszik legalább egy csésze teát, elsősorban télen. Tízből nyolc család rendszeresen vásárol teát. A tea kedvező hatással van az emberi egészségre, mivel igen magas az antioxidáns tartalma (különösen a zöld- és fehérteának), továbbá fertőtlenítő, stresszoldó hatású, könnyíti az emésztést és jótékonyan hat a csontképződésre és serkenti az agyműködést is.
Gazdasági szempontból szintén fontos a tea, hiszen sok ember számára a megélhetést jelenti. Kenyában a GDP 4 százaléka köthető a teatermesztéshez, Srí Lankán a népesség tizedének, Indiában pedig becslések szerint 3,5 millió embernek biztosít munkát a teaipar. A világ legjelentősebb teaexportőr országai Kína, India, Kenya és Srí Lanka – írta az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa.
Nem kíméli a klímaváltozás
A meteorológus szerint a legnagyobb problémát a csapadék eloszlásának megváltozása jelenti – egyes helyeken már öntözni kell az ültetvényeket, ami igen költséges, ráadásul a száraz időszakok következtében elszaporodó kártevők miatt több növényvédő szert használnak, ami szintén növeli a gazdák kiadásait.
India egyik legjelentősebb teatermelő területén, Assamban emelkedik az évi átlagos hőmérséklet, csökken az átlagos csapadékmennyiség, ugyanakkor a monszunesők sokszor hevesebbek a korábban megszokottaknál. A tea mennyiségi és minőségi romlást mutat, amely az éghajlati körülmények megváltozásával, a kórokozók és kártevők elszaporodásával hozható összefüggésbe. Egy 2018-as felmérés alapján az assami ültetvények gazdáinak 88 százaléka és a kisbirtokosok 97 százaléka szerint a kedvezőtlen éghajlati feltételek határozottan veszélyeztették a teatermesztést.
A magasabb hőmérséklet és az intenzív csapadék negatívan befolyásolja a tea hozamát. A heves esőzések következtében a talaj erodálódik és károkat okoz a gyökérfejlődésben. Ez a hozam csökkenését eredményezi, mert kevésbé lesz ellenálló a növény a szárazsággal szemben (ha kevésbé fejlett a gyökér, nem tud elég mélyre hatolni és nem éri el a mélyebb talajrétegekben levő vizet).
Az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa kiemelte, az évszakok eltolódása, és a magasabb hőmérséklet következtében áttelelő kártevők sem kedveznek a teának. Utóbbi ellen növényvédő szerekkel ugyan lehet tenni, de ennek is megvannak az árnyoldalai, azon felül, hogy jelentős anyagi vonzattal járnak a gazdák szempontjából. Intenzív használat során hatással lehetnek a víz és a talaj minőségére, a biodiverzitásra, sőt, az emberi egészségre is, mivel maradékanyagként jelen lehetnek az élelmiszerekben.
Becslések szerint Észak-kelet Indiában akár 40 százalékos hozamcsökkenés is bekövetkezhet 2050-re, mivel Assamban a klímaváltozás következtében a szélsőségek felé mozdul a csapadék. Azaz általánosan alacsonyabb évi átlagos csapadékösszeg valószínűsíthető, ugyanakkor intenzívebb esőzésekre és aszályokra lehet számítani. Yunnanban várhatóan korábban fog kezdődni a monszunidőszak az éghajlatváltozás következtében, így rövidebb idő jut a száraz tavasznak – tehát az évszakok is eltolódni látszanak, amely szintén a terméshozam csökkenését eredményezheti, nemcsak Kínában, de Indiában is.
Megváltozik az íze
A monszunidőszak korábbi kezdete miatt romlik a tea minősége, mivel a levelek több vizet vesznek fel az extra csapadékmennyiségből – ez pedig érezhető a tea ízén. A sok eső következtében ugyan nagyobbra nőhetnek a tealevelek, de a minőségük gyengül, ízetlenebbek lesznek. Ha túl sok nedvesség éri a növényt, akkor csökken az aromáért felelős vegyületek termelése, és a már meglévők is felhígulnak.
A tea antioxidáns tartalmát – amely csökkenti például a daganatos megbetegedések, szív- és érrendszeri problémák előfordulását – befolyásolja a hőmérséklet és a csapadék. Ez a két éghajlati paraméter pedig már most is növekedést, illetve időbeli eloszlás-módosulást mutat. Valószínűsíthető, hogy a hőmérséklet emelkedésével a tea el fog veszteni néhányat az egészségünk számára kedvező tulajdonságaiból. Laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a tea egészségre gyakorolt hatásának szempontjából fontos összetevői 50 százalékkal csökkentek, ha a leveleket nagy esőzések után takarították be.
Mit lehet tenni?
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást segítheti, ha monokultúrák helyett a teát egy erdőszerű területen termesztik, ahol a fák és a bokrok védelmet nyújtanak a szél ellen és biztosítják az árnyékolást. A talajerózió is megelőzhető ily módon, továbbá a növényzet párologtatása során vesztett nedvesség is csökken. Hüvelyesek telepítésével ráadásul a talaj tápanyagtartalma is növelhető a nitrogénmegkötő mikroorganizmusoknak köszönhetően (amelyek ezen növények gyökereiben élnek).
A túlzott esőzéssel szemben a vízelvezető rendszerek nyújthatnak megoldást: ezek elvezetik a tea számára felesleges vizet, így megelőzve, hogy a talaj felső szintje hosszabb időszakon keresztül vízben álljon. Továbbá a talajeróziót is csökkentik, és segítik, hogy a gyökerek mélyebb rétegekbe is lejussanak. Egy megfelelően kialakított csatornarendszer akár 40-50 százalékos hozamnövekedést eredményezhet.
Az árnyékolás biztosítása, mulcs használata (a talaj gyors kiszáradásának elkerülése érdekében), a kopár területek növényzettel való borítása, a vízmegtartás (például tavakkal, ami később öntözéshez is használható) és a kontúrművelés (lejtőkön átívelő barázdák, amelyek lehetővé teszik a víz fokozott beszivárgását, egyenletesebb elosztását, talajerózió megakadályozását) mind segítik a teatermesztést a megváltozott körülmények között is – írta Kis Anna.
