A kvíz műfaja a virtuális térben úgy tűnik, a reneszánszát éli: hírportálok és online magazinok készítenek feleletválasztós kérdőíveket, melyek a legkülönfélébb témákat dolgozzák fel. A Nők Lapja Café és a femina.hu például rendszeresen oszt meg kvízt irodalom, földrajz, helyismeret, filmek és nyelvtan témákban, de találunk kifejezetten specifikus teszteket is, például arról, hogy felismerjük-e az állatokat a szemük alapján, képben vagyunk-e a brit királyi család öltözködési szabályaival, vagy emlékszünk-e arra, miket tanultunk az általános iskolában. Vannak persze komoly lexikális tudást igénylő kvízek is: ilyenek például a Múlt-kor történelmi magazin feladatsorai, melyek a legkülönfélébb csatákra, uralkodókra és fogalmakra kérdeznek rá, míg az eduline.hu hasonló feladatsorai a történelem érettségi előtt álló diákoknak nyújthatnak segítséget. Legutóbb pedig a Poket Zsebkönyvek adott ki egy Zsebkvíz kiadványt, mely irodalmi tényeken alapuló feladványokat tartalmaz. A tévében azonban más a helyzet: manapság alig látni kvízvetélkedőket.
Gundel Takács Gábor szerint a jelenségnek több oka van, melyek közül a legkézenfekvőbb, hogy pár évvel ezelőtt vetélkedő követett vetélkedőt a két fő kereskedelmi csatornán. – Ezeket a műsorokat egy kicsit túlzásba vitte az RTL Klub és a TV2, sőt volt olyan időszak, amikor az utóbbin egymás után vetítettek két vetélkedőt. Szóval a műfaj egy kicsit besokallt – mondja a Maradj talpon! és az Áll az alku volt műsorvezetője.
A másik ok, hogy a vetélkedők a kilencvenes évek óta fokozatosan alakulnak át, így a játékosoktól sem ugyanazokat a kompetenciákat várják el. Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor szociológusok például a Látható és láthatatlan világok című könyvükben azt írják, hogy a kilencvenes években a komoly tudást igénylő vetélkedők felett átvették a hatalmat az olyan játékok, melyek a tudás helyett a hangsúlyt a gyorsaságra, a szerencsére és a véletlenre helyezték.
Gundel hasonlóan látja a helyzetet, hozzátéve, hogy a mai kvízműsorokba látványelemek is kellenek. – Az általam vezetett Maradj talpon! című műsorban például, ha egy játékos veszített, akkor megnyílt alatta a föld, és a mélybe zuhant – mondja a műsorvezető, hozzátéve, napjainkban nem elég, ha egy kvízműsorban valaki negyedórán át gondolkodik a feltett kérdésen.
A legaggasztóbb jel Gundel szerint mégis az, hogy az általános műveltség folyamatosan hanyatlik, napjainkban ugyanis egyre kevesebben szánnak időt annak fejlesztésére, bővítésére, és egyre kevesebb embernek jelent egyáltalán problémát, hogy tud-e vagy nem egy lexikális ismeretet. – Régebben még ciki volt, ha bizonyos alapvető dolgokat nem tudtál. Most már nem ciki. Sőt, az emberek többsége nem is foglalkozik ezzel a kérdéssel – mondja a műsorvezető, aki leginkább azon lepődik meg, ha egy ember a tudatlansága védelmében azt hozza fel, azért nem ismeri az adott történelmi, irodalmi vagy kulturális tényt, mert akkor ő még nem élt. – Ezek alapján Shakespeare, Szókratész vagy Napóleon már ki is hagyható az alapműveltségből? – teszi fel a költői kérdést a műsorvezető.
A kvíz műfajának fokozatos eltűnése kapcsán feltettük a kérdést az RTL Magyarországnak is. A csoport szerint az elmúlt időszak valóban azt mutatja, hogy ez nem a vetélkedők fénykora. Ennek oka többek között, hogy a vetélkedőket leginkább az idősebb korosztály nézi, a fiatalabbakat nem sikerül velük a képernyők elé ülteti. Másfelől egy mai műsor számára elengedhetetlen, hogy a digitális térben is eredményesen létezzen, a vetélkedő pedig nem az a műfaj, amit az emberek elsősorban visszanéznek. És bár egy kvízvetélkedő gyártási költsége más műsorokéval összehasonlítva alacsonyabb, a nyeremény nagyon megemeli a költséget, amelyet egy sugárzással kellene visszahozni. Az RTL Magyarország szerint mindettől függetlenül könnyen lehet, hogy egy érdekes és sikeres vetélkedő véget vet a műfaj mellőzésének, mely a reneszánszát éli majd.
A kvízek újraélesztésében Gundel szerint a közszolgálati televíziónak is nagy felelőssége lenne. – Lehet, hogy csökkent azoknak a személyeknek a száma, akik érdeklődnek a kvízek iránt, de akik maradtak, azokat ki kellene szolgálni – mondja a szakember, aki úgy látja, a mai vetélkedők nem olcsók, hiszen azok általában külföldről átvett műsorok, így elindításukhoz meg kell vásárolni a licencet, a látványos díszletet, míg a gyártási költségen felül a nyeremények is növelik a büdzsét. Gundel szerint is elképzelhető, hogy idővel újra lendületet kapnak a kvízműsorok, a kérdés csak az, mennyi embert lehet majd velük megszólítani.
