Izrael;Gáza;tűzszünet;

- A tűzszünet kis lépés a nagy cél felé, de mire lesz elég?

Mindenki győzelmet hirdetett a péntek hajnalban életbe lépett tűzszünet kapcsán, de még kétséges, hogy mire lesz elég az Egyiptom által közvetített fegyvernyugvás.

Péntek este még tartott a 11 napos háborút lezáró, hajnali 2 órakor kezdődött tűzszünet, és ez már önmagában is eredmény. Izrael véget vetett a Falak őrzője hadműveletnek, miután a Gázát uraló Hamász is elfogadta az Egyiptom által közvetített tűzszüneti javaslatot. Gázában örömünnep tört ki az utcákon, de a palesztin győzelmet éltették Kelet-Jeruzsálemben és több ciszjordániai településen is. A menetek résztvevői a „palesztin ellenállás diadalaként” ünnepelték a tűzszünetet, a Hamász rejtekhelyekről előmerészkedő, életben maradt vezetői pedig a palesztin népnek ajánlották a "sikert".

Az izraeli politikusok is győzelemről beszélnek. Sajtótájékoztatóján Benjamin Netanjahu miniszterelnök úgy fogalmazott, Izrael elérte célját Gázában, ami nem egyéb, mint az ország biztonságának garantálása, és olyan csapást mért a Hamászra, amire a terrorszervezet nem számított. A szárazföldi hadműveletre azért nem került sor, mert arra már nem volt szükség. „Ha úgy ítéltem volna, hogy szükséges, akkor parancsba adtam volna” - idézte a miniszterelnököt a Times of Israel.

Washington és Brüsszel, Joe Biden amerikai elnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Josep Borell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője egyaránt üdvözölték a fegyvernyugvást és reményüket fejezték ki, amint Biden fogalmazott, hogy a fegyvernyugvás „ismét reális lehetőséget nyújt a béketárgyalások újrafelvételére”.

Egyiptom a továbbiakban sem vonul ki a folyamatból, közvetítői megpróbálnak majd egyezségre jutni a Hamásszal, rávenni a terrorcsoportot a fegyvernyugvás hosszú távú tiszteletben tartására, de a béketárgyalások újrakezdéséig még igen hosszú és rögös az út. Már csak azért is, mert az elmúlt két évben Izraelben négy választást rendeztek, nincs stabil kormány, a politikai pártok önmaguk pozicionálásával vannak elfoglalva, nem pedig a béketárgyalások előkészítésével. De ha az izraeli oldalon lenne is reális tárgyalási szándék, a palesztin térfélen végképp nincs legitim partner. A Mahmud Abbász vezette Palesztin Hatóság fő ereje, a Fatah ezzel a háborúval végképp perifériára szorult, amint maga az elnök is, ők már aligha képviselik a palesztin népet. A Hamász bármilyen palesztin választást megnyerne, ha másfél évtized után megrendeznék azokat, ám a szervezetet nemcsak Izrael, hanem az EU és az egyesült Államok is terrorcsoportként tartja számon, akikkel nem folytatnak béketárgyalásokat. 

A konfliktus mérlegeA május 10-én kezdődött hadműveletek során a gázai egészségügyi minisztérium közlése szerint az izraeli hadsereg légicsapásaiban 243 palesztin vesztette életét, köztük 66 gyerek, a sérültek száma meghaladja az 1600-at. Izraeli becslések szerint a tényleges szám ennél magasabb, de a Hamász minimalizálni próbálja veszteségeit. A hadsereg közlése szerint a hadműveletben a két gázai terrorszervezet, a Hamász és Iszlám Dzsihád 225 tagját ölték meg, köztük 25 parancsnokot. Gázából 4400 rakétát és gránátot lőttek ki Izraelre, ebből 640 nem jutott át a határon. A Hamász katonai potenciáljának erősödését jelzi, hogy míg a 2014-es Erős szikla hadművelet 50 napja során lőttek ki 4500 rakétát, most erre kevesebb, mint két hét is elég volt. Az IDF több mint 100 kilométernyi alagutat semmisített meg, lebombázott több száz rakétavetőt, megsemmisítette a kapcsolódó infrastruktúrát és „komoly csapást mért” a két terrorcsoport rakétagyártó képességeire. Izraeli oldalon 12-en vesztették életüket, a sérültek száma meghaladta a 350-et. Izrael egyelőre nem hozta nyilvánosságra anyagi vesztességeit és a háború költségét, annyit viszont tudni, hogy a Vaskupola rakétavédelmi rendszer ütegei darabonként 50 millió dollárba kerülnek, az ellenrakéták ára 40-90 ezer dollár között mozog.

A munkavédelmi előírások megsértése miatt indult büntetőeljárás.