A Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) 1909 februárjában másodszor rendezett kiállítást a Nemzeti Szalonban, felkavarva az állóvizet. Rippl-Rónai József „koalíciós társasága” – elsősorban annak útkereső, újító fiataljai – számos negatív kritikát kapott, így nem lehetett maradása a Nemzeti Szalonban. A Nyolcak későbbi mentora, Bölöni György kritikus Új Magyar Festők címmel 1909 nyarán vándorkiállítást szervezett a kiebrudaltaknak Kolozsvár–Nagyvárad–Arad útvonalon, köztük Rippl-Rónai Józseffel és Szinyei Merse Pállal.
A MIÉNK szalonbeli második kiállítása kapcsán természetesen nem csak „lipótmezei tébolydát” emlegettek – mint ahogy azt Kézdi Kovács László festő-kritikus tette. Az impresszionista költő, Tóth Árpád például a Nyugat hasábjain írt kitűnő kiállításról A tizenegyedik terem címmel. „Rippl-Rónai József: micsoda vidám, micsoda napsütéstől ragyogó szobát varázsolt megint. Piros jókedv, piros színek, összehangolva fehérrel, zölddel, feketével, elragadóan beszédesek, hogy felragyognak előttük a szemek és a megértőik nyilván tapsolni szeretnének legszívesebben” – lelkesedett a költő.
A Virág Judit Galéria tavaszi aukciós kiállításán találkozhatunk olyan Rippl-Rónai-művel, ami a MIÉNK második tárlatán látható volt. A korabeli sajtó egyöntetű elismerését váltotta ki, de a festmény aztán majdnem száz évig eltűnt a nagyközönség elől: a szecesszió mestere, Vágó József építész otthonába került. (2004-ben került elő a Virág Judit Galéria – akkor Mű-Terem Galéria – lappangó remekműveket bemutató tárlatán.) A Piacsek bácsi a Niklay lányokkal című – 100 millió forintos kikiáltási árú – festmény hátterében a művész felesége (falikárpit-terveinek megvalósítója), Lazarine Baudrion is felfedezhető.
– A kép 1908-ban készült, szereplői Rippl-Rónai kaposvári Fő utcai házának a kertjében láthatók – meséli Kelen Anna művészettörténész, a Virág Judit Galéria munkatársa. – Rippl-Rónainak nagyon hiteles, őszinte és meghitt alkotói korszaka ez: azt festi meg, amiben él, amit lát, a saját családját, saját otthonát, a saját környezetét, és Kaposvár arcait. A Niklay lányok szép ruháikban, babáikkal több képén szerepelnek, miként Piacsek bácsi is a jellegzetes nagy orrával, szakállával. A nyugalmazott főerdész intelligens, művelt szórakoztató ember volt, sokszor megfordult a társaságkedvelő Rippl-Rónainál: ugyanis Lazarine-t ő tanította magyarra, míg egyik lányát Rippl-Rónai öccse, Lajos vette feleségül. – Kelen Anna művészettörténész felhívja a figyelmet, a képet csodálva érdemes a lábunk elé is nézni: a korabeli feljegyzések, alaprajzoknak megfelelően a padlóra applikált – korábban még sehol sem bemutatott – rekonstrukciós rajzon felidézik Rippl-Rónai házát és kertjét.
Munkácsy Mihály sikereinek csúcsán, az 1880-as évek elején festette meg a Párizsi nőt, az aukción 50 millió forint lesz a kikiáltási ára. – A francia hölgy Munkácsy kedvelt modellje volt: ugyanez a profil a New York-i Brooklyn Múzeumban őrzött képén köszön vissza. A ruha is föltűnik más képein, sőt tanítványai, Karlovszky Bertalan és Bruck Lajos modelljein is – teszi hozzá Kelen Anna. – Hasonló ritkaság az avantgárd festő Bortnyik Sándor Géplovagja is, melynek 80 millió forint a kikiáltási ára. A XX. századi Gattamelatája – jellemzi Kaszás Gábor művészettörténész tanulmányában a festmény motorkerékpáros hősét, párhuzamba állítva Donatello padovai zsoldosvezér-szobrával.
– A festmény szerepelt a galériánkban is kiállításon, Rómában, Párizsban is, nem ismeretlen. Ám nagyon rövid az életmű, Bortnyiknak kevés képe van, nem volt olyan termékeny alkotó, mint Munkácsy vagy Kádár Béla. Bár hivatalosan nem volt a Bauhaus tagja, a szellemi életben tevékenyen részt vállalt, és a weimari mozgalomhoz hasonlóan sokféle művészi törekvése volt – mondja Kelen Anna. – A kép akkor készült, amikor Bortnyik hazaköltözött Weimarból. Ebből a korszakából talán egy tucat festménye ismert, magánkézben három-négy lehet.
A Virág Judit Galéria tavaszi aukciós tárlatán nemcsak Keserü Ilona Marylin Moroe-ja (Marylin és a tenger), Maurer Dóra pedotípiával készült Taposott képe, vagy Pauer Gyula – két Ország Lili-kép között látható – Cipők című bronzalkotása érdemel külön figyelmet, hanem maga a galéria is: négyszáz négyzetméteres, modern térrel bővült ki a földszint alatt. Az egykor 50 négyzetméteres galéria így ma már 1250 négyzetméter, igazi múzeum.
– Egy évvel ezelőtt a teljes műtárgypiacot sokként érte a bezárás a járvány miatt, minket is. Az első sokkból felocsúdva arra gondoltunk, csak előre lehet menni. A kényszerszünetet arra használtuk fel, hogy a földszint alatt Balaton utcáig bővítettük a galériát – meséli Kelen Anna. – Létrehoztuk az online rendszerünket is, amelynek a felületén közvetlenül lehet licitálni és részt venni az aukciókon, ez egyedülálló a magyar galériák körében. Ez a gyűjtőknek kényelmesebb, az adataikat nem adjuk ki harmadik félnek, és nem kell plusz jutalékot fizetniük, mint több galéria kínálatát összegző gyűjtőportálok esetében. Szerencsére a befektetői bizalom nem csökkent a járvány alatt, a téli aukción nagyon jó eredményt értünk el, sőt kistelepülésekről is voltak licitálók, ami korábban nem volt jellemző.
Infó:
Tavaszi aukciós kiállítás
Virág Judit Galéria
A 262 – 105 kortárs és 157 klasszikus – tételből álló aukciós kiállítás május 31-ig tekinthető meg ingyenesen a Virág Judit Galériában. A Kortárs aukciót június 1-jén, a Klasszikus aukciót június 2-án rendezik meg a Budapest Kongresszusi Központban. Az események az aktuális járványügyi szabályoknak megfelelően látogathatók
