A hitelmoratóriumot nyilván tovább fogjuk fenntartani, mint a rendkívüli jogrendet – jelentette ki Gulyás Gergely miniszter a csütörtöki kormányinfón. Ez eddig korántsem volt nyilvánvaló, hiszen a kormány mindeddig nem nyilatkozott a jelenlegi szabályozás szerint június 30-án 15,5 hónap után véget érő hiteltörlesztési moratórium további sorsáról; lapunk is hiába kérdezte erről a Pénzügyminisztériumot. A várható hosszabbításról ugyanakkor kiszivárogtak hírek: eszerint augusztusig a jelenlegi formájában maradna meg a hitelmoratórium, utána viszont csak azok kaphatnának hosszabbítást – röviddel az országgyűlési választások utánig -, akik ezt kérik.
Gulyás Gergely most azt mondta: a kormány már döntött, és a hitelmoratóriummal kapcsolatos vitában nem támogatják a bankok álláspontját (a pénzintézetek csak a rászorulóknak biztosítanák a hosszabbítást), a moratóriumot mindenképpen a jelenlegi szabályok szerint hosszabbítják meg augusztus 31-ig (vagyis mindenki benne maradhat, akár tudná fizetni hitelét, akár nem). A kormány ezt követően is szeretné, ha lenne egy hosszabb, átmeneti időszak, amíg mindenki, aki szeretne, élhetne a hitelfelfüggesztés lehetőségével – folytatta Gulyás Gergely. Szavai szerint erre a gazdaság sikeres újraindítása érdekében van szükség.
Szeptembertől a kormány tervei szerint csak az az adós hosszabbíthatna, aki ezt az igényét jelzi a bankoknál. Fontosnak tartjuk, hogy mindenkinek, aki most bent van a moratóriumban, legyen erre joga és lehetősége – hangsúlyozta Gulyás Gergely, aki ezt azzal indokolta, hogy sokan vannak részmunkaidőn, a rendkívüli nehézségekkel szembesülő szolgáltatószektornak pedig az újraindulás tőkebefektetést is jelent. Aki tud törleszteni, az szeptembertől magától is ezt fogja választani – jelentette ki.
Szavainak az eddigi tapasztalatok erősen ellentmondanak: a tavaly március óta a moratóriumban lévő 1,6 millió lakossági szerződés közül mindössze 300 ezret kezdtek el újra fizetni, a 60 ezer vállalati hitelnek pedig kevesebb, mint a felét. Igaz, az adósoknak eddig nem is kellett semmit tenniük a fizetés halasztásához, csak akkor kellett jelezniük, ha ki akartak lépni a moratóriumból.
Minél tovább marad ugyanakkor egy adós a moratóriumban, annál többet fog a végén visszafizetni. A Bank360 példaszámítása szerint egy 2019 júniusában 4,75 százalékos kamattal 20 évre felvett 10 millió forintos lakáshitel után alapesetben 15,5 millió forintot kell visszafizetni. Az eredeti, tavaly december 31-én lejáró moratóriummal 542 ezer forinttal nő a visszafizetendő összeg, idén június 30-ig már 926 ezer forintra ugrik az „ár”. Augusztus végére 1 millió 57 ezer forinttal, jövő június 30-ra pedig 1 millió 704 ezer forinttal nőne meg a többletköltség.
