Mi, közép-európaiak látványos megkülönböztetést szenvedünk el, ha nem lépünk föl erőteljesebben és közösen, ez a helyzet nem is fog változni – írta Mikulas Dzurinda, volt szlovák kormányfőnek egy nyilvános levélben Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök szerint az uniós belső piac mai elrendezése azt eredményezi, hogy az európai piac egy francia állampolgár számára évente 1074 euró többletjövedelmet ad, egy németnek 1046-ot, egy szlováknak 537-et, egy magyarnak pedig csak 408 eurót – idéz meg nem nevezett forrásokból 2016-os adatokat Orbán.
A miniszterelnök szerint ha a V4-országokba az EU-transzfereken keresztül beáramló pénzt összevetjük a tőlünk kivitt profit- és osztalékjövedelemmel, látható, hogy milyen súlyos veszteségek érnek bennünket. Magyarország esetében a különbség 80 százalék, Szlovákia esetében pedig több mint 90 százalék – sorolja az EU-val szembeni sérelmeit Orbán Viktor.
Mindezek a panaszok tulajdonképp azt sejtetik, hogy a magyar miniszterelnök 11 év kormányzás után szembesül a magyar gazdaság versenyképességi problémáival.
Ha nem jöttek volna a nagy multinacionális cégek, hogy profitot termeljenek, akkor még itt sem tartanánk, és a magyar adóbevételek, a munkások jövedelme még a jelenleginél is alacsonyabb lenne – mondta a Népszava kérdésére Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke. A magyar modell a rendszerváltás után arra épült, hogy az ország adta a régióban viszonylag jól képezett, ám olcsó munkaerőt, a multik ehhez adták technológiai, gazdasági tudásukat, s így termeltek nyereséget, amin kár csodálkozni. Sokkal fontosabb kérdés Vértes szerint, hogy miért folytatja a magyar kormány - lassan 20 évvel az uniós csatlakozás után is - azt a gyakorlatot, hogy az idehaza befektető multiknak támogatásokban kifizeti a beruházásuk gyakran 30-40 százalékát? A tőkevonzás e sajátos formáját épp az Orbán-kormány honosította meg. A fő probléma a versenyképesség hiánya: míg Csehországban 50-55 olyan cég is van, amelyik versenyképes az európai piacokon is, addig idehaza 5-7 ilyen céget találunk – világított rá Vértes András. És ha felismertük ezt a gondot, akkor változtatni kell rajta, de nem úgy, hogy mindenben összeveszünk az Európai Unióval, hanem eltanuljuk a trendeket: például, hogy digitalizálni kell a gazdaságot, a jelenleginél sokkal fejlettebb oktatásra, egészségügyre van szükség – tette hozzá Vértes.
A jegybank elemzői sincsenek elájulva magyar gazdaság teljesítményétől, bár a 2010-2020 közötti időszakot továbbra is az elmúlt száz év legsikeresebb évtizedének tekintik, de a most első ízben kiadott Fenntarthatósági jelentésük szerint a magyar modell közepesen fenntartható – ismertette álláspontjukat Baksay Gergely, az MNB ügyvezető igazgatója. Az jegybak szerint a EU-27-ek között a magyar gazdaság a 15. helyen áll az MNB Fenntarthatósági indexe szerint.
Az index környezetvédelmi, társadalmi, pénzügyi és gazdasági szempontok alapján vizsgálta a magyar modell fenntarthatóságát. Baksay szerint egyik területen sem szakadtunk le látványosan az EU-átlagtól, de leginkább a termelékenység javítására, több digitális megoldásokat használó kkv-ra, a kutatás-fejlesztés erősítésére és innovációra lenne szükség ahhoz, hogy az ország fenntartható növekedési pályára álljon. A társadalmi kihívások között a jelentés első helyre a demográfiát tette. A demokráciadeficitet, a politikai és gazdasági verseny hiányát, valamint a kormányzati korrupcióból fakadó versenyhátrányt nem is vizsgálta az MNB, és a Népszava ezzel kapcsolatos kérdéseire is kitérő választ adott.
