Két levelet is írt ma Karácsony Gergely főpolgármester. Az elsőben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert kérdezte arról az Orbán-kormány Európai Bizottságnak benyújtott uniós helyreállítási alap igénybevételére kidolgozott magyar tervben szereplő állításról, miszerint a projektekről a kormány a fővárossal rendszeresen egyeztetett, kikérte a véleményét és figyelembe vette a Budapest igényeit. Ez azonban nem történt meg. A kormányállítás valótlanságáról a bizottság elnökét, Ursula von der Leyen közvetlenül is tájékoztatják. Erről szól a másik levél – mondta Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes szokásos közgyűlés beharangozó háttérbeszélgetésén. A főváros határozott cselekvést vár a bizottságtól.
A magyar kormány egyszerűen biodíszletnek használta a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát, amely ugyan alakított egy munkacsoportot a helyreállítási alap felhasználását célzó projektek megvitatására, de az csupán egyszer ülésezett. A főváros hiába küldte el 75 projektből álló, mintegy 663 milliárd forint értékű beruházást tartalmazó listáját is, azok közül egy sem került bele még az első bővebb tervbe se. Azt természetesen Budapest vezetése se gondolta, hogy minden fővárosi javaslatnak helyet szorítanak a magyar tervben, de az elfogadhatatlan, hogy egy sem fért bele, ráadásul az Orbán-kabinet ezt úgy próbálja beállítani, mintha ez a főváros belegyezésével történt volna.
A főpolgármester-helyettes arra is felhívta a figyelmet, hogy abból az ígéretből se sok minden valósult meg, amit még tavaly ősszel tett a kormány nevében Fürjes Balázs Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár. Akkor az volt a mondás, hogy a kormány 60 milliárd forint értékben vállal át fővárosi projekteket. Ehhez képest a Pannon Park átvételéről, illetve befejezéséről azóta sem sikerült megállapodni. Holott ez egyre égetőbb kérdés a főváros számára, hiszen a létesítmény őrzése, garanciális szabályok szerinti karbantartása, fűtése százmilliókat visz el évente és ebben még nincs benne az amortizáció költsége. A fővárosnak nincs pénze a befejezésre, a megnyitás ideje így egyre távolabbra tolódik – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus.
A pesti rakpart rendezését célzó tervezői tendert szintén a főváros írta ki, de a városvezetés bízik benne, hogy a megvalósításba beszáll a kormány is. A kelenföldi intermodális csomópont és a budai fonódó, vagy ahogy Kiss Ambrus nevezte a „Garancsi-villamos” ( a meghosszabbított pálya ugyanis éppen az Orbán barátjaként ismert befektető-vállalkozó által épített lakóparkig érne) eredetileg rajta volt a helyreállítási alap projektlistáján, de a végül beadott tervben már nem szerepel. Nincs megegyezés a gellérthegyi siklóról sem, a főváros azt javasolta, hogy ezt uniós hitelből valósítsák meg.
Minden opció az asztalon van, de az atlétikai világbajnokság lemondása az egyik legerősebb lap, amit csak végső esetben szabad kijátszani – válaszolt lapunknak Kiss Ambrus, aki szintén részt vett a hétfői Palkovics László Fudan-ügyi kormánybiztossal (ITM-tárcavezetővel) folytatott tárgyaláson, ahol lényegében rögzítették a felek álláspontját. A főpolgármester-helyettes ismét hangsúlyozta, hogy az eredeti kormány-főváros megállapodásban nem szerepelt egyetemépítés, így a Fudan betelepítése arra a területre, az eredeti egyezség felrúgása. A jogászok egyébként keresik a megoldást a népszavazás kiírására. A főváros álláspontja egyértelmű: a magyar diákoknak szánt kollégiumok helyett ne épüljön kínai elitegyetem.
A közgyűlésre készült előterjesztések közül kiemelte a tavalyi év pénzügyi beszámolóját, amelyből kiderül, hogy a tervezett 248 milliárd helyett csak 215 milliárd folyt be az iparűzési adó kiesése és egyéb elvonások miatt. A működési kiadások összege viszont 272 milliárdra kúszott fel. A kettő közötti különbözetet csak a tartalékok terhére tudták előteremteni. Az idén 17 milliárdos mínuszt jelent az adóbevétel-kiesés, a BKK jegyárbevétele várhatóan 19-25 milliárd lesz kevesebb a vártnál. Az ingyenes parkolás okozta idei veszteség nem ismert, de a tavalyi 250 millió forint volt. Kiss megerősítette, amit korábban a Népszavának mondott: ha minden így marad, akkor az év utolsó hónapjában nem lesz miből fizetni a béreket és biztosítani a fővárosi cégek és intézmények működési kiadásainak fedezetét. Azt is elmondta, hogy már májust írunk, de a kormány még mindig lebegteti a közösségi közlekedéshez évente biztosított 12 milliárdos normatívát, így Kiss szerint félő, hogy ezt is elvonják.
A hajléktalankórházról nem volt újabb tárgyalási forduló, de korábban abban maradtak a kormánnyal, hogy mindaddig a Szabolcs utcában maradhat az intézmény, amíg elkészül a kórház jövőképét meghatározó tanulmány. Minden másban elakadtak a kormánnyal folytatott egyeztetések, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának sincs kitűzött tárgyalási időpontja.
A bérlakások kényszerleadását szorgalmazó fideszes törvénymódosítási javaslattal kapcsolatban elmondta, hogy a fővárosnak 1248 bérlakása van, amelyből 326 nyugdíjasházban található. Utóbbiak nincsenek veszélyben. A fennmaradó lakásokból körülbelül 730 válik eladhatóvá, ha a parlament elfogadja a döntést. Ezeknek piaci értéke 20-25 milliárd forint. Csakhogy az ezekben élők többsége hajléktalanszállóról költözött át ide, nekik bizonyosan nincs erre megtakarított pénzük. Félő, hogy helyettük a lakásmaffia veszi meg a lakásokat és ezek az emberek újra az utcán találják magukat.
