A klímaváltozás hatására gyakoribbá válhatnak a teleket túlélő, majd tavasszal új erőre kapó „zombitüzek” a bolygó legészakibb területein, ahol az éghajlat gyorsabban melegszik, mint bárhol máshol a világban.
Holland és alaszkai kutatók egy műholdas felvételekre, dokumentált villámcsapásokra, emberi jelenlétre és infrastruktúrára épülő számítógépes algoritmust hoztak létre, hogy felmérjék a tajgát sújtó zombitüzek mértékét. Számításaik szerint 2002 és 2018 között az Alaszkát és a kanadai Északnyugati területeket sújtó lángok átlagosan nagyjából 1 százalékáért ezek voltak felelősek. Volt egy év, amikor a régiót perzselő lángok 38 százalékának hátterében ilyen tüzek álltak.
„Tudjuk, hogy a tűzszezonban a villámlás és az ember idézhet elő tüzet. Most pedig egy újabb tényezőt azonosítottunk” – mondta Sander Veraverbeke, az amszterdami Vrije Universiteit ökológusa, aki a Nature című folyóiratban publikált tanulmány társszerzője volt. „Ha a szezon elején olyan helyen alakul ki tűz, amelyet az előző évben felperzseltek a lángok, és se villámlás, se ember nem idézhette elő a tüzet, akkor csak is egy áttelelő tűzről lehet szó” – tette hozzá a szakember.
Veraverbeke szerint ahogy az éghajlatváltozás hatására kiszáradnak a tájak és egyre vadabbá válnak a nyári tüzek, ezek a zombitüzek valószínűleg egyre rendszeresebbé válnak.
Az elmúlt években Szibériában is észleltek zombitüzeket. Veraverbeke szerint az új algoritmust egy adott térségre vonatkozó adatokkal is lehet használni, például műholdas felvételek révén felmérni a zombitüzek mértékét Oroszország északi részén.
A szakemberek szerint ha a vizsgált régiókban megszaporodnak a bozóttüzek, akkor jóval nagyobb mennyiségű üvegházhatású gáz kerülhet a légkörbe.
