Hiába a tűzszünetre irányuló minden diplomáciai törekvés és a fokozódó nemzetközi nyomás, a radikális-iszlamista Hamász tegnap is rakéták százait lőtte ki Izraelre, az izraeli hadsereg pedig folytatta a palesztinok-lakta Gázai övezet kíméletlen bombázását. A hírek szerint a szélsőségesek hajlandóak lennének lezárni ezt a menetet, Benjamin Netanjahu ügyvezető izraeli miniszterelnök azonban újfent elzárkózott ettől. A kormányfő külföldi nagykövetek előtt kifejtette, hogy ugyan “gyorsan” kívánja helyreállítani a nyugalmat, ám a gázai területek esetleges lerohanását sem zárta ki, amennyiben a légicsapások nem érnék el céljukat. Izraeli kommentárok szerint Netanjahu saját politikai érdekeit tartja szem előtt és addig biztosan nem szeretné befejezni a hadműveleteket, amíg ezt nem képes világos győzelemként bemutatni a publikumnak. A múlt hétfő óta tartó konfliktus azonban már próbára teszi Izrael szövetségeseinek is a türelmét.
A külföldi vezetők eleinte kritikátlanul átvették azt a hivatalos izraeli álláspontot, amely jogos önvédelemként tekintett a Gázai övezetre mért légicsapásokra, mint a Hamász rakétámadásaira adott válaszlépésekre. Az idő múlásával azonban kezd elhalványodni annak jelentősége, hogy melyik oldal robbantotta ki a fegyveres konfliktust, annál hangsúlyosabbá válik viszont az erőviszonyok aránytalansága, amely például a halálos áldozatok tekintetében is megmutatkozik - a legfrissebb adatok szerint a határvonal gázai oldalán 227-en vesztették életüket, miközben Izraelben egy tucatnyian haltak meg. A nemzetközi közhangulat ennek megfelelően változik, az elmúlt napokban ezért szaporodtak meg a tűzszünetet, illetve a palesztin civilek védelmét követelő hangok. Ennek volt a következménye az Európai Unió 26 tagállamának kedden kinyilvánított közös álláspontja, amelyhez az EU-ból egyedüliként az Orbán-kormány nem csatlakozott. Ugyancsak ennek szólt Joe Biden tegnapi, Netanjahuval folytatott telefonhívása, mely során közölte, hogy már aznap a feszültség enyhítését várná el Izrael részéről.
Az amerikai elnöknek különösen azért okoz fejfájást az elhúzódó konfliktus, mivel a zsidó állammal megértőbb kormányzati álláspont szembemegy a Demokrata Párt palesztin-barát progresszív szárnyával, arról nem is beszélve, hogy a közel-keleti konfliktus elvonja a figyelmet és az energiát Biden ambiciózus gazdasági programjairól. Az Izraellel való viszonyukat tavaly normalizáló arab államok szintén kényelmetlen a helyzetbe kerültek, hiszen érzik a nyomást a palesztinokkal együttérző lakosság részéről, ezért az ottani kormányok egyre élesebb nyilatkozatokat adnak ki.
Izrael szövetségesei közül a leghangosabban alighanem Oroszország követeli a hadműveletek beszüntetését. Moszkva vélhetően attól tart, hogy Izrael és a Hamász konfliktusának elhúzódása annak kiszélesedésével járhat - és akár az Irán támogatását élvező libanoni Hezbollah is beavatkozhat. A milícia jelen van Szíriában, vagyis egy ilyen eszkaláció magával ránthatja az Oroszország közel-keleti támaszpontjainak otthont adó országot. Mindezek fényében nem véletlen, hogy az orosz külügyminisztérium tegnap arra figyelmeztette a zsidó államot, hogy elfogadhatatlannak tart minden további lépést, amely polgári áldozatokat követel a Gázai övezetben.
