;

Kósa Lajos;csengeri örökösnő;

- Csengeri örökösnő: "Én Kósa Lajost nem csaptam be, nem vagyok csaló”

P. Mária szerint állítólag a Fidesz politikusa még Spéder Zoltánhoz is elvitte, hogy az általa irányított FHB Bankban nyissanak számlát.

Tovább folytatódott a Mátészalkai Járásbíróságon a csengeri örökösnő büntetőügye. A szövevényes és roppant bonyolult történet az újabb tárgyalási napon sem vált egyértelműbbé. Itt P. Mária továbbra is azt kérte a bíróságtól, hallgassák meg Kósa Lajost is az ügyben, mivel a Fidesz alelnöke éveken át kapcsolatban volt vele. A vádlott szerint egyébként Kósa Spéder Zoltánhoz is elvitte, hogy az akkor még az üzletember irányítása alatt lévő FHB Bankban számlát nyissanak. 

„Indítványozom, hogy Kósa Lajost hallgassák meg tanúként. Több évtizedes gyakorlattal rendelkező politikus, milyen tények és bizonyítékok győzték meg arról, hogy az én örökségem valós és létezik? Milyen információk alapján kötött közjegyző és ügyvéd előtt velem szerződéseket az örökség kapcsán? Én Kósa Lajost nem csaptam be, nem vagyok csaló”– mondta P. Mária, akit Kósa korábban csalónak nevezett.

A nő hiányolta a vádiratból Kósa Lajost, aki a nyomozóknak tett tanúvallomásában elismerte, többször találkozott P. Máriával és volt kint vele Svájcban is. Ezen felül közjegyző előtt hitelesített papírokon tudomásul vette, hogy több millió eurós ajándékot kap szűkebb családi környezete, ha a hagyaték megérkezik. Igaz, P. Mária elismerte, hogy ezt önként kezdeményezte, és Kósa nem kért tőle pénzt. 

A vádlott jelezte, visszavonja a 2019. január 18. és április 16. között tett vallomásait, amelyekben arról beszélt, hogy Kósa Lajos nem érintett az ügyben. Azokat ugyanis korábbi ügyvédje kérésére tette, aki azt javasolta, vonja vissza a Kósát érintő részeket, és akkor eléri, hogy szabadlábon védekezhessen. „Én erre kaptam ígéretet, hogy 2019. március 7-én kiengednek. De nem engedtek ki, ezért a vallomásomat már írásban is visszamondtam. Szabályosan mondjam azt, hogy becsaptak.”

Ügyvédje, Helmeczy László azt mondta, nem világos, hogy védence hol követte el a csalást. Szerinte meglepő, hogy az ügyészség három évvel a nyomozás megkezdése után is tart a vádlottól. Végül egy meglehetősen politikai utalásokkal teletűzdelt indítványt tett a védelem nevében: 

„A parlamentben… másfél milliárdos költségvetési csalással, úgy, hogy a vádiratban benne van, hogy a gyanúsított minden létező eszközzel megpróbálta ellehetetleníteni a nyomozás sikerét…kétmillióért nyomkodja a gombokat az én életemről szóló jogalkotáskor a gombot… Szabadlábon van… Egy percig nem volt fogva… Úgy tűnik, hogy az ügyészségnél még ott tartunk, hogy vannak egyenlők, meg egyenlőbbek, meg még egyenlőbbek… Nem ugyanabban az országban élünk?”

A tárgyalás újabb fordulójáról a Telex számolt be, amelynek további részleteit ide kattintva olvashatja el. 

A „kritikus szervezetek” attól tartanak, hogy őket fogják leginkább ellenőrizni, s nem lesz beleszólásuk, mit jelentenek róluk a számvevők.