Adócsökkentésekről beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter a parlament elé beterjesztett jövő évi adócsomag kapcsán, ám mégsem ez, hanem a közérdekű vagyonkezelő alapítványok a leggyakrabban visszatérő fogalom a 114 oldalas tervezetben, amelynek tárgyalását ma kezdi meg a parlament. A Pénzügyminisztérium most adóoldalról igyekszik megtámogatni az elmúlt hetekben a Fidesz által létrehozott és azok kuratóriumait pártmunkásokkal feltöltött vagyonkezelő közalapítványok működését. A cél az, hogy ezen alapítványok a lehető legkevesebb adót fizessék. Ennek érdekében módosul, az illetéktörvény, a társasági adótörvény, és még az energiaellátók különadója is. E két utóbbira például azért van szükség, mert a kormány egyszerűbbé szeretné tenni, hogy cégek támogassanak ilyen alapítványokat. Az adakozó cégek az átadott eszközök (például részvények) értékének 20 százalékával csökkenthetik az adóalapjukat, ha pedig nem támogatást adnak, hanem alapítóként csatlakoznak az alapítványhoz, akkor a támogatásra szánt összeg 40 százalékával lehet kevesebb az adószámítás alapja.
A kormány illetékmenetessé tenné a közalapítványok működését, amit a kormány ezen alapítványok „társadalmi hasznosságával” indokolt.
A nem közalapítványokat érintő legnagyobb adócsökkentésre 2022 júliusáig várni kell a cégeknek, akkor fél százalékponttal, 15 százalékra csökken az úgynevezett szociális hozzájárulási adó – ez a cégek társadalombiztosítási adója. Ugyanekkor beolvad a szochóba a szakképzési hozzájárulás, de facto ez további 1,5 százalékpontos adócsökkentést jelent a cégeknek. Ezzel egy újabb kisadó tűnik el a magyar adórendszerből – hívta fel a figyelmet Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere. Az adótanácsadó szerint ez a legérdemibb változás a kormány adócsomagjában, ezen túl inkább jogtechnikai változtatásokat tartalmaz, bár az átalányadózás és a transzferárazás területén is felfedezhetünk majd újdonságokat – tette hozzá.
Kiszélesítik az átalányadózás választására jogosult egyéni vállalkozók körét, mivel a jelenlegi 15 millió forintos bevételi határ helyett jövőre már akár az éves minimálbér összegének tízszereséig (a jelenlegi minimálbér alapján közel 20 millió forint bevételig) élhetnek az egyéni vállalkozók ezzel az egyszerűsített adózási módszerrel. Az átalányadózás lényege, hogy az egyéni vállalkozó a bevételből főszabály szerint 40 százalékos költséghányad szerinti költséget számolhatnak el. Bagdi Lajos felhívta továbbá a figyelmet, hogy a módosítási javaslat szerint az éves minimálbér feléig nem is kellene egyáltalán személyi jövedelemadót fizetni és adókedvezményeket is igénybe lehetne venni.
A rájuk eddig kivetett pénzügyi különadót eltörlik, amit Varga Mihály azzal indokolt, hogy ezen szervezetek (is) részt vesznek a „gazdaság újraindításában”, ez pedig láthatóan elegendő ok az adómentesítésre, ugyanis ennél részletesebb magyarázat nincs sem az általános, sem pedig a részletes indoklásban.
Választási év ellenére a magánszemélyek nem kapnak ajándékot a kormánytól: azért akadnak kivételek, például a kriptonvalutákkal üzletelő magánszemélyeknek az árfolyamnyereség után elég lesz a jövőben 15 százalékos jövedelemadót fizetniük, azaz nem kell a 15,5 százalékos szochot is megfizetni. Ezen túl az szja- törvényt csak technikailag módosítja a kormány, például nem kell minden évben nyilatkozni a négygyermekes nőknek az szja-mentességről, az átalányadózó egyéni vállalkozók nagyobb költséghányadot számolhatnak el, illetve az örökösök egyszerűbben juthatnak a hagyaték részét képező nyugdíjpénztári megtakarításokhoz.
Igaz, egyelőre a dohány és alkoholtermékek jövedékiadó-emelése sem szerepel a tervekben, holott az idén ez több alkalommal is emelkedik, illetve már emelkedett is, annak érdekében, hogy az elérje az uniós minimumot, így várhatóan jövőre erre bizton nem lesz szükség.
Könnyebbséget jelent viszont, hogy a jövőben az adóhatóság nem kerekítheti föl vagy le a gépjárműadó összegét. A gépjárműadót és annak beszedését idén elvonta az önkormányzatoktól a kormány, azt első ízben idén a NAV szedte be, az adóhivatal viszont a kirótt adót az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint kerítette – így volt olyan adózó, akinek gépjárműadója akár több száz forinttal is emelkedhetett (másnak pedig csökkenhetett), amely sokak kedvét borzolta, ugyanakkor az államnak egy fillér nyereséget nem hozott, ezért a gépjárműadó esetében a kerekítési szabályt eltörli a javaslat.
