– Hosszú és végső soron eredménytelen egyeztetésen vettünk részt, ahol leginkább a kormány álláspontját és érveit hallgathattuk meg Palkovics László miniszter tolmácsolásában a Fudan Egyetem budapesti beruházásával kapcsolatban – számolt be a mai kínai egyetemről szóló találkozóról Karácsony Gergely főpolgármester. Hozzátette, sajnos beigazolódtak a sejtéseik: több mint 500 milliárd forint közpénzből kínai magánegyetem épül a Diákváros helyén, míg az eredeti kollégiumi funkció a fejlesztési terület északi sarkába egy olyan kicsi helyre szorul be, ahol legfeljebb rettentő zsúfoltan, minden kiegészítő funkció nélkül épülhet meg a korábban ígért 8000 kollégiumi férőhely.
A kormány ugyanis a korábban meghatározott 26 hektár helyett 5,5 hektárra, önkormányzati ingatlanokkal együtt is alig 6-7 hektár zsúfolná össze a szálláshelyeket.
Mint ismeretes Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármestert és Karácsony Gergelyt még a Fudan beruházás megvalósítását célzó törvényjavaslatok múlt keddi benyújtása előtt hívta egyeztetésre Palkovics László, a Fudan Egyetem budapesti campusberuházásnak kormánybiztosa. Palkovics némi cinizmussal azt mondta, hogy a találkozón az érintett polgármesterek megmondhatják, mely területeiket ajánlják fel kollégium-építésre. Mint az Baranyi Krisztina Népszava kérdésére adott válaszából kiderült: az önkormányzati telkek átadása nem került szóba. Így továbbra sem tudni, hogy a kormány mi módon szeretné megszerezni a kínai egyetemnek átadni kívánt állami telkek és a Duna között két vékony sávban elhelyezkedő önkormányzati ingatlanokat.
De nem csak ezzel kapcsolatban maradtak homályosak az állami tervek. A polgármesterek a tervezett hitelszerződés részleteiről sem kaptak tájékoztatást. Bár Karácsony Gergely szerint az önmagában elfogadhatatlan, hogy ennyi közpénzt egy sokmilliós tandíjat szedő elitegyetem létrehozására költsenek el. Véleménye szerint ezt a pénzt sokkal hasznosabban fel lehetne használni a magyar felsőoktatás fejlesztésére.
Mint emlékeztetett a kormány a főváros 2019 decemberében aláírt egy kölcsönösségen alapuló megállapodást, amelyben a fővárosi és a ferencvárosi önkormányzat hozzájárult az atlétikai stadion megépítéséhez és Budapest benyújtotta pályázatát a 2023-as atlétikai vb megrendezésére. Cserébe több más mellett kollégiumok építését ígérte a kormány a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág és a Soroksári út közötti területre. Mindezt felrúgva a kormány kínai egyetemi campust építene oda. Ez Karácsony szerint semmiképpen sem elfogadható egy olyan városban, ahonnan elüldözték a CEU-t. Palkovics egyébként azzal érvelt a Fudan mellett, hogy ez egy Kínával 2014 óta létező együttműködés eredménye. Csakhogy a főváros és a kerület egészen a mai találkozóig semmiféle tájékoztatást nem kapott erről, vagyis az önkormányzatokat szándékosan félrevezették a megállapodás megkötésekor, ahogy azóta is.
„Mi tartjuk magunkat a megállapodáshoz és bízunk benne, hogy a miniszterelnök szavai gránitszilárdságúnak bizonyulnak” – jelentette ki némi malíciával Karácsony Gergely, megerősítve a korábban a Népszavának mondottakat: nem támogatják a kínai egyetem építését Felcsúton sem, nemhogy Budapesten.
Palkovics László valójában a támogatásunkat kérte az egyetemépítéshez, de ezt nem adhatjuk meg különös tekintettel arra, hogy a kormány eddig semmiféle módon nem törekedett a partnerségre – jelentette ki Baranyi Krisztina, majd hozzátette: korábban népszavazást ígértünk ebben az ügyben, de a veszélyhelyzet miatt ez most nem indítható el. Ha őszre feloldják a veszélyhelyzeti korlátozást, akkor még a választások előtt lebonyolítható lenne az aláírásgyűjtés és a népszavazás is, de félő, hogy a kormány addigra nemzetközi szerződésekkel betonozza be a beruházást. Éppen ezért konzultációt indítanak az ügyben az A Hang közreműködésével.
Június 4-től június 13-ig négy kérdésben várják a polgárok véleményét:
1. Egyetért-e a Fudan budapesti központjának létrehozásával?
2. Egyetért-e azzal, hogy a Soroksári úr és a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág közötti területen a Diákváros helyett a Fudan központja épüljön fel?
3. Egyetért-e azzal, hogy a magyar állam hitelt vegyen fel a Fudan Egyetem budapesti központjának megépítésére?
4. Egyetért-e azzal, hogy olyan egyetem működését fizessük közpénzből, ahol nincs a magyar diákoknak államilag finanszírozott képzés?
A véleménynyilvánítás anonim, de a regisztrációhoz szükséges a teljes név és a lakcím megadása, hogy egy ember csak egy szavazatot adhasson le.
Ha a kormány megkérdezhette az állampolgárokat a bevándorlásról, akkor mi is megkérdezhetjük őket arról, hogy mi a véleményük az ő adójukból megépülő több százmilliárdos beruházásról. Ahogy a kormány, úgy mi is arra használnánk fel a beérkező véleményeket, hogy alátámasszuk az érveinket – válaszolt a Népszava kérdésére Baranyi Krisztina.
A Fudan budapesti campusa a kormány emblematikus ügye. A népszavazás ebben az esetben nem az egyetemről, hanem az államhatalomról szólna, amit az Orbán-kabinet biztosan nem engedne át. A hatalom tart a népszavazástól, amit mi sem jelez jobban, mint az ötkarikás játékok vagy a vasárnapi boltzár esete: a kormány mindkét témában visszalépett, így elkerülte a tényleges megmérettetést – válaszolta a Népszava népszavazás esélyeit firtató korábbi kérdésére Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az érzékenyebb kérdésekről szóló referendumok egyike sem jutott el a szavazásig az elmúlt évtizedben. De szinte mindegy is, hogy a Nemzeti Választási Bizottságon átmegy-e a kérdés, hiszen jelenleg veszélyhelyzet van érvényben, amikor nem kezdeményezhető népszavazás. A jövő évi országgyűlési választások előtt 40 nappal szintén nem írható ki referendum. Másrészt a tervezett hitelszerződés a Budapest-Belgrád vasútfejlesztésre kötötthöz hasonlatosan már nemzetközi kontraktusnak számít, amelyet törvénybe foglalva hirdetnek ki. Ez nagyjából el is varrja a népszavazási szálakat - véli a jogász -, hiszen nemzetközi szerződés ellenében nem lehet referendumot kiírni. Mint ahogy adó és költségvetési ügyekben sem, mivel ezeket az Alaptörvény megtiltja.
Nem sok jóval kecsegtet Palkovics László innovációs miniszter, a Fudan Egyetem kormánybiztosa által a múlt héten benyújtott két törvényjavaslat sem. Az egyikben az egyetem fenntartójaként működő Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány létrehozására tesz javaslatot, míg a másikban a campus-építés nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítését kéri, mondván a beruházás megvalósítása „kiemelt közérdek”. Ha a Parlament megszavazza az indítványokat, akkor az önkormányzatoknak ebben az esetben semmi beleszólásuk se lesz abba, hogy mi épül a területükön. Ez egyébként kapóra is jönne, hiszen a helyi építési szabályzat – ahogy arról korábban részletesen írtunk – elég szigorú feltételekhez köti a Diákvárosnak szánt terület beépítését. Kiemelt beruházásként minderre egyáltalán nem kell tekintettel lenniük, akár felhőkarcolókat is építhetnek a Duna-partra.
Mint arról a Népszava korábban többször is írt, a kormány egy szakmai és politikai konszenzuson alapuló projektet rúg fel azzal, hogy a Soroksári úttól délre, a Duna felé eső 135 hektáros területre a Diákváros helyett a kínai Fudan Egyetem campusát építi fel 540 milliárdért, ráadásul úgy, hogy a hitelt is kínai banktól veszi fel. Sőt még a sok szempontból vitatott értékeket képviselő egyetem működési költségeinek egy részét is fizeti. A telkeket szintén a magyar állam adja, sőt a a Fudan Egyetem vezetőivel aláírt megállapodásban arra is ígéretet tett a kormány, hogy kongresszusi központot és sportpályákat épít a campus közelében, amelyeket az intézmény ingyen használhat a későbbiekben.
A két előterjesztésben megadott helyrajzi számok alapján Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester korábban közreadott egy térképet, amelyen jól látszik, hogy az egyetem kapta meg az értékesebb, Dunához közeli telkeket, ahol az állami ingatlanok vannak többségben. De még így is van két Dunával párhuzamosan futó vékony területsáv, amely jelenleg a kerületi önkormányzat tulajdonában van. Ezek nélkül a kínai campus el lesz vágva a folyóparttól és nem valósítható meg a Snohetta-féle mesterterv lagúnás elképzelés sem. A folyó menti keskeny állami rész pedig nagyon korlátozottan beépíthető.
Baranyi Krisztina az elejétől fogva hangsúlyozza, hogy a kínai egyetem építésére nem adnak el területet az államnak, sem a feladatra létrehozandó alapítványnak, vagy projektcégnek. Csakhogy adódik egy másik lehetőség, hiszen a törvényjavaslatban van egy kitétel, amely a „közérdekű feladat ellátására állami tulajdonba kerülő” ingatlanokról szól. Ez pedig legtöbbször kisajátítás.
