lelki egészség;fiatalok;SOS gyermekfalvak;pandémia;

- Alvás- és evészavart, dühkitöréseket okozott sok tininél a pandémia

Az SOS Gyermekfalvak felmérése szerint minden nyolcadik fiatalt a halállal, öngyilkossággal, önsértéssel kapcsolatos gondolatok is foglalkoztatják.

A szülők fele szerint okozott a járvány valamilyen lelki vagy mentális problémát, viselkedészavart a gyermekeknél – derül ki az SOS Gyermekfalvak legfrissebb felméréséből. 

Az SOS Gyermekfalvak felmérésében arra volt kíváncsi, hogyan viselték a hónapokig tartó bezártságot a fiatalok. Közleményük szerint az online kérdőívet 1019 szülő töltötte ki, akiknek van középiskolás gyerekük.

A leggyakoribb pszichés tünet, ami a pandémia alatt jelentkezett a szülők szerint a fiataloknál

  • a szokatlan fáradtság (67 százalék),

  • a tartós szomorúság és üresség érzet (65 százalék),

  • valamint az alvászavarok (53 százalék).

Reménytelenségről, pesszimizmusról is közel minden második szülő számolt be. Ugyanennyien jelezték, hogy gyermekük a korábban érdekes, élvezetes tevékenységek iránt elvesztette az érdeklődését. Magas arányban, a fiatalok 41 százalékánál alakultak ki evészavarok a pandémia alatt, a diákok harmadánál pedig dühkitöréseket, agressziót, bezárkózást tapasztalt a család. Minden nyolcadik fiatalt a halállal, öngyilkossággal, önsértéssel kapcsolatos gondolatok is foglalkoztatják.

A szülők túlnyomó többsége (71 százalék) szerint a bezártságban leginkább az okozott nehézséget a gyerekeknek, hogy nem tudtak találkozni a barátokkal, illetve kevesebb a szórakozási lehetőség (64 százalék), ahol kiengedhetnek.

A szülők elmondása alapján a diákok 44 százaléka tart attól, hogy az otthontanulás miatt lemaradt a tananyaggal. A COVID betegségtől a fiatalok 24 százaléka fél. A fiatalok baráti kapcsolataira is kihatott a járvány. A szülők többsége (60 százalék) állítja, hogy negatívan befolyásolta a járvány a gyerek kapcsolatait, kevesebb barátjuk lett, lazultak viszonyaik vagy egyenesen megszűntek.

A szülők szerint a gyerekek 40 százaléka örül, hogy visszatérhet az iskolapadba, 33 százalékuk bizonytalan, 27 százalékuk pedig inkább továbbra is otthonról tanulna.

A szülő-gyerek kapcsolatot a járvány kevésbé érintette negatívan. A válaszadók fele szerint nem volt hatással az összezártság a kapcsolatukra, 26 százalékuk szerint egyenesen javult.   

A szülők megítélése szerint a diákok 40 százaléka többet, míg 34 százaléka szerint kevesebbet tanult. A fiatalok fele különórával is kevesebb időt tölt a járvány előtti időkhöz képest, 40 százalékuknak sikerült megtartani ugyanúgy ezeket a tevékenységeket.

– Látjuk, hogy a nálunk élő fiatalokat is megviselték ez az egy év, valószínűleg még jobban, mint a családban élő gyerekeket. A pandémiás helyzet számukra újabb traumát jelent, ami rárakódik a korábban megélt negatív élményekre. Az SOS pszichológus stábja komoly munkát fordított rá az elmúlt egy évben, hogy „túléljék” ezt a válságot és félelem nélkül vissza tudjanak térni az iskolapadba– mondta Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője.

Megjegyezte azt is, hogy most lesz igazán nagy szerepe a középiskolákban dolgozó iskolapszichológusoknak és tanároknak, hogy segítsék visszaintegrálódni a bezártságból a fiatalokat a normális kerékvágásba.

A politológus szerint a főpolgármestert kritizáló Corvinus Egyetem rektora maga is elégedett volt az egykori oktató teljesítményével.