;

jobboldal;Publicus;Fudan Egyetem;

- Megosztja a jobboldalt a Fudan

A többség nem kér a kínai egyetemből, se Budapesten, se máshol. Azt végképp elutasítják, hogy kollégiumok helyére épüljön a campus hazai forrásból – derül ki a Publicus felméréséből.

A kínai Fudan Egyetem budapesti campusépítési terve azokhoz is eljutott, akik csak szőrmentén követik a hazai belpolitikai csatározásokat. A megkérdezettek 91 százaléka hallott ugyanis már róla, és csak alig ötöde gondolja azt, hogy ez Magyarország számára előnyös lenne – derül ki a Publicus Intézet Népszava megrendelésére készített áprilisi közvélemény-kutatásából. Ráadásul mindezt még az előtt válaszolták a megkérdezettek, hogy Palkovics László innovációs miniszter, a Fudan Egyetem megvalósításáért felelős kormánybiztosi minőségében benyújtotta volna azt a két törvényjavaslatát, amellyel a Diákváros legértékesebb Duna-parti területeit átadná a kínai egyetemnek.

Szokatlan módon a beruházás megítélése nem egységes a Fidesz-szavazók körében. Noha a kormánypárti tömb jobbára egységesen ítéli meg és támogatja a kabinet terveit, ezúttal a Fidesz híveinek „csak” 62 százaléka gondolja azt, hogy a kínai egyetemnyitás Magyarország számára előnyösebb. Az ellenzéki szavazók 92 százaléka szerint Kína nyer az üzleten.

Az 540 milliárdos beruházást javarészt kínai hitelből állják, amelyet magyar közpénzből kell majd visszafizetni, így aligha meglepő, hogy az aktív dolgozók 86 százaléka nem igazán látja meg ebben a számára kedvező ajánlatot. A felmérésben egyébként külön is rákérdeztek a kínai hitelre és a kínai vállalatok bevonására. A válaszokból kiderült, ez a kérdés még a Fidesz szavazókat is erősen megosztja: így már csak 48 százalék vélekedik úgy, hogy Magyarország jól jár ezzel a projekttel. Az ellenzékiek 95 százaléka szerint ez nem kérdés: az ügylet elsősorban Kínának előnyös.

A kollégiumi férőhelyek elvétele végképp szétzilálja a Fudan támogatottságát. Arra a kérdésre ugyanis, hogy a magyar egyetemi hallgatóknak jutányos lakhatást biztosító Diákváros vagy a kínai egyetemváros épüljön-e fel a IX. kerületben, még a fideszesek 47 százaléka is a kollégiumokra szavazott.

Ezzel együtt is kevesen bíznak abban, hogy Karácsony Gergely főpolgármester és Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester meg tudja akadályozni, hogy a Diákváros helyére más épüljön. A kormánypártiak 14 százaléka látott erre esélyt, az ellenzékieknek 41 százaléka. Ha lenne népszavazás erről, akkor a fideszesek 40 százaléka, az ellenzékieknek 93 százaléka arra voksolna, hogy ne ott épüljön meg. Ha több lehetőség közül választhatnának, akkor a kormánypártiak alig harmada tenné éppen ide a kínai intézményt, 44 százalékuk szerint inkább oda telepítsék ahol nem vesz el hazai beruházás elől értékes területet, 13 százalékuk meg egyenesen azt gondolja, hogy egyáltalán ne legyen kínai egyetem. Az ellenzéki érzületű válaszadók körében még nagyobb az ellenállás: túlnyomó többségük, 78 százalékuk szerint nem kell kínai egyetem, 19 százalékuk máshol azért el tudna képzelni egy ilyen beruházást. 

Karácsony Gergelyt és Baranyi Krisztinát egyébként hétfőre egyeztetésre hívta Palkovics László. A kormánybiztos nem kevés cinizmussal azt mondta: akkor majd elmondhatják, hogy mely önkormányzati területeket ajánlják fel kollégium-építésre. A két önkormányzati vezető korábban már többször elmondta, egy négyzetcentimétert se adnak át a kínai beruházásra.

Két éve eldőlt a kínai egyetem ügyeWang Yi kínai külügyminiszter 2019 júliusában két napon keresztül tárgyalt magyar politikai vezetőkkel Budapesten és valójában már akkor eldőlt a sanghaji Fudan Egyetem fővárosi kampuszának építése – írta a birtokában lévő kormányzati dokumentumokra hivatkozva a Direkt36. Az egyetemi delegáció több lehetséges helyszín közül választotta ki a dél-pesti területet, amelyet eredetileg a Diákvárosnak szántak. A kormány decemberben be is jelentette a beruházást, a Népszava elsőként írta meg, hogy a kollégiumok egy részének helyére, a Duna mellé kerülne a kínai campus. A Direkt36 arról is írt, hogy a fiatal választók felé nyitás jegyében Fürjes Balázs Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár és Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezetője próbálta védeni a 8-12 ezer kollégium férőhelynek és 5800 pályakezdőknek szánt bérlakásnak otthont adó Diákvárost, igyekeztek minimalizálni a kárt. „70 ezer négyzetmétert rögtön lecsíptek volna a Fudanból, arra hivatkozva, hogy ott úgyis párhuzamosság lenne diákvárosi funkciókkal”– írta az oknyomozó portál. A Direkt36 által megszerzett minisztériumi számítások szerint a Fudanon az alapszakon 2,5 millió, mesterszakon 3,7 millió forint lesz az éves tandíj, ami néhány év alatt 3, illetve 4,4 millió forintra nő. A budapesti Fudan kétszer olyan drága lesz, mint a prágai közgazdaságtudományi egyetem, viszont mintegy a felével olcsóbb, mint a világhírű London School of Economics. Az egyetem 50,8 milliárdos tervezett működési kiadásának azonban így is kevesebb, mint a felét fedezné a 20,5 milliárdos tandíj- és kollégiumi bevétel. (Az oktatók fizetése például havi 1,1- 6,3 millió lenne, miközben a magyar egyetemi tanárok havi 221-587 ezere forint között keresnek.) Az innovációs tárca szerint 2023 és 2027 között cirka százmilliárd forintot, 2028-tól évi 15,5 milliárdot kellene a Fudan működtetésére költeni magyar forrásból. Ráadásul az egyetem működését tudatosan úgy tervezik, hogy a fenntartó alapítványban a magyar állam ne szerezhessen többséget, így kikerülhető a közbeszerzések kiírása az építkezés és az egyetem működtetése során.

A párt szerint Karácsony Gergely a legalkalmasabb arra, hogy újraegyesítse az Orbán-rezsim által tudatosan, hatalmi szándékból kettészakított Magyarországot.