korrupció;Ausztria;Sebastian Kurz;

- Sárosnak tűnik, mégsem hajlandó lemondani Sebastian Kurz

Az osztrák Gazdasági- és Korrupciós Ügyészség nyomozást indított a kancellár ellen, mert a vádak szerint háromszor is hamis állításokat tett az Ibiza-vizsgálóbizottság előtt. Sebastian Kurz tagad minden vádat.

Nem ismeri el a hamis tanúzás vádját az Ibiza-vizsgálóbizottság előtt Sebastian Kurz. Az osztrák kancellár egyúttal azt is hozzátette, hogy „természetesen” nem mond le. Szerdán jelentették be, hogy a Gazdasági- és Korrupciós Ügyészség (WKStA) nyomozást indított Kurz ellen, mert a vádak szerint háromszor is hamis állításokat tett a vizsgálóbizottság előtt. 

Később az alkotmánybíróság is nagy horderejű döntést hozott, amely szerint a kancellárnak be kell szolgáltatnia emailjeit.

Kurz azonban az osztrák televízió híradójának adott interjújában teljesen alaptalannak nevezte a vádakat és visszautasította azokat. Hozzátette, ha az ügyben vádemelésre kerülne sor, akkor sem lenne hajlandó lemondani. Kifejtette, pontosan tudja, mit mondott a vizsgálóbizottság előtt. „Minden állításom igaz volt” – közölte.

Az ügy hátterében az áll, hogy a vádak szerint az osztrák állami tulajdonrészeket felügyelő cég, az Öbag élére nem szakmai, hanem baráti alapon nevezte ki Thomas Schmidet 2019 márciusában. Az Öbag a tőzsdei cégekben érdekelt osztrák tulajdonrészeket kezeli. Amikor 2019 májusában napvilágra került a hírhedt Ibiza-videó, amelyből kiderült, hogy az Osztrák Szabadságpárt (ÖVP) akkori elnöke Heinz-Christian Strache magyarországi médiaviszonyokat akar kialakítani hazájában, korrupt üzelmek révén, Schmid minden addigi levelezését törölte mobiltelefonján. Később ezeket a nyomozás során sikerült visszaállítani és ezekből derült ki, hogy kinevezése nem szakmai alapon történt.  

Mint a Der Standard még szerdán megjegyezte, Kurz számára jó hír, hogy nem korrupció miatt indított nyomozást a WKStA, hanem „csak” hamis tanúzás miatt.

Kurz az interjúban azt állította, sosem tett szándékosan hamis kijelentést és csak arról volt szó, hogy kiforgatták a szavait. Egyúttal élesen bírálta a vizsgálóbizottság munkamódszerét. Mint fogalmazott, a négyórás meghallgatás során legjobb lelkiismerete szerint adott válaszokat.  

Kínát, Iránt, Mianmart, Oroszországot, Nigériát és Szaúd-Arábiát sorolta fel a vallásszabadságot legsúlyosabban sértő államok között Antony Blinken az amerikai külügyi tárca jelentését ismertetve.