Az Országgyűlésnek kedd éjjel benyújtott törvényjavaslat értelmében az önkormányzatok kötelesek potom pénzért kiárusítani a bérlakásaikat. Ez alól csak a bérlőkijelölési joggal érintett (például a helyi rendőrségnek átengedett) bérlemények, a bontásra ítélt épületben, nyugdíjasházban, illetve garzonházban lévők, a vállalati, műterem- és szükséglakások, valamint a terhelési és elidegenítési tilalommal terhelt ingatlanok jelentenek kivételt.
A vételár a törvényjavaslat szerint az önkormányzatok által megállapított forgalmi érték maximum 30 százaléka, de ez minden bérleti viszonyban töltött év után csökken egy százalékkal, de nem lehet kevesebb, mint a forgalmi érték 15 százaléka. További kedvezmény jár egyösszegű fizetés esetén, ebben az esetben ugyanis a vételárnak csak a 70 százalékát kell leperkálni. Mindent összevetve egy régi bérlő, akár a lakás 10,5 százalékáért is megszerezheti az ingatlant. Egy 50 milliós ingatlan, már 5,2 millióért vihető, majd másnap a többszöröséért eladható. A korábbi közlésekkel szemben ugyanis a törvényjavaslatból kimaradt, hogy a rendkívül kedvezményesen megvett lakások 5-10 évig nem adhatóak el. Így a lakások akár már másnap értékesíthetőek.
A jogszabályalkotó nem fukarkodott a kedvezményekkel. A bérleti idő például összeadódik, ha valaki korábban egy másik önkormányzati lakást bérelt. Ha pedig több bérlő van, akkor a legrégebben ott lakó bérlő évei számítanak. De elég az is, ha valaki tavaly decemberben vált csak bérlővé. A lakásokat a bérlők, illetve egyenesági rokonaik is megvásárolhatják.
Az önkormányzatoknak nem lesz mérlegelési jogkörük, sőt a forgalmi értéket a vételi kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül közölniük kell a bérlővel. Ha ezt elmulasztják, akkor az állam teszi meg helyettük, de azután elkéri az árát. Ez különösen azokat az önkormányzatokat hozhatja nehéz helyzetbe, ahol sok bérlakás maradt még, illetve azokat zömében meg is kívánják vásárolni a benne élők, mint például a Budai Várban.
A törvényt benyújtó Böröcz László fideszes képviselő korábbi belvárosi önkormányzati képviselőként gyűjtött tapasztalataiból meríthetett, hiszen az V. kerület Rogán Antal polgármestersége óta ehhez hasonlatos nagyvonalúsággal értékesíti bérlakásait.
Az I. kerületben azonban az új ellenzéki vezetésű testület éppen az ellenkező irányba indult volna. Az eredetileg a bérlakások zömének megvásárlását lehetővé tévő lakástörvény igazságtalanságát ellensúlyozandó, de ma már igencsak alacsonynak számító kompenzációs lakbérek revíziójára készült. (A műemléki épületben lévő lakások a hatályos rendelkezések szerint nem elidegeníthetőek, márpedig a vári lakások java az, így bérlőik nem vehették meg, akárcsak a belvárosi műemléképületekben élők sem.)
Az I. kerület készülő új lakásrendelete – a bérleti díjak drasztikus emelkedésétől való félelem miatt – nagy vihart kavart. Böröcz pedig jó politikai érzékkel az elégedetlen bérlők megsegítésére indult és V. Naszályi Márta polgármester választási kampányban tett ígéretét teljesítve törvénymódosítást nyújtott be az eddig elidegenítési tilalommal sújtott lakások megvételének lehetővé tételére. Sőt még annál is tovább ment.
Nem csupán a várnegyedben található bérlemények értékesítését tenné kötelezővé az önkormányzatnak, hanem - a fent említett kivételeket leszámítva – valamennyi bérlakásra, sőt valamennyi településre kiterjesztené a kötelezettséget. Ráadásul nem csupán a rendszerváltás idején már meglévőkre, hanem a később, például az állami bérlakás építési program során felhúzott önkormányzati lakóingatlanokra is.
Különösen érzékenyen érintené ez például a XIII. kerületet, amely 2002 óta – Budapesten egyedülálló módon – 11 helyszínen 632 önkormányzati lakást épített több mint 10 milliárd forintból. A 2019-ben 4,3 milliárd forintból felépült Klapka Központban 33 önkormányzati lakást alakítottak ki kereskedelmi, szolgáltató funkciókkal, orvosi rendelőkkel, lakásokkal, kortárs közösségi térrel, hatalmas zöldfelülettel. Jelenleg a Jász utcában épül egy passzívház 35 önkormányzati bérlakással. Törvénymódosítás esetén vélhetőleg erősen meggondolják, hogy ne adják-e el inkább piaci áron.
Legalább ezermilliárdos vagyont adhatnak el
Az önkormányzatok többsége a rendszerváltás utáni kiárusítás óta jelentősen szigorított az elidegenítései feltételeken, a forgalmi érték 50 százaléka alatt nem igen szerezhető meg egy bérlakás, az egyéb feltételek teljesülése esetén sem. A Központi Statisztikai Hivatal utolsó adatai szerint 2019-ben 116 721 bérlakást tartottak nyilván, a teljes lakásállomány ekkor 4,5 millió volt. Ha teljesen hipotetikusan azt állítjuk, hogy a lakások fele forgalomképtelen állapotban van, üres vagy a bérlő nem kíván élni a lehetőséggel, akkor is marad durván 60 ezer lakás. Ha átlagosan 40 négyzetméteres lakásnagysággal és 400 ezer forintos négyzetméteres árral számolunk, akkor a megvásárolni kívánt önkormányzati ingatlanállomány értéke 960 milliárd forint, ha ezek 30 százalékos vételáron mennek el, akkor ebből 320 milliárd folyhat be a települések kasszájába, ha 10 százalékon, akkor 96 milliárd forint. A bevételkiesés tehát sok tízmilliárdra rúghat alaphangon. De nyilván vannak jó helyen lévő, sokkal nagyobb, értékesebb ingatlanok is.
A budavári lakások privatizációját tiltó határozat feloldásával ezer műemléki ingatlan kerülhetne a piacra, ezek együttes értéke elérheti az 50-100 milliárd forintot. A Várban található csaknem 1422 bérleményből 1098 lakást érinthet, de a kerületben akár 1400-at is. V. Naszályi Márta polgármester korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy a bérlakások rendszerváltozás utáni kiárusításának eredeti célja az volt, hogy az önkormányzatok megszabaduljanak a lakások kezelhetetlen nagyságú felújítási és karbantartási gondjától. Ez ma már nincs így, ezért nincs is szükség az elidegenítési tilalom átgondolatlan feloldására.
Ehhez képest a kormány a kedden benyújtott módosítással csaknem a teljes megmaradt önkormányzati lakásvagyont privatizálná. A kivéreztetett önkormányzatoknak átmenetileg ugyan jól jöhet a nem várt bevétel, ám hosszútávon nem csupán a vagyonvesztés miatt fájhat a fejük. Az egyre terebélyesedő lakhatási válságra ugyanis az Orbán-kormánynak nincs válasza, ráadásul a járvány miatt elrendelt, ám hamarosan megszűnő hitelmoratórium után a teljes lakossági hitelállomány 15-20 százaléka problémássá válhat – prognosztizálja felmérése alapján a GKI. A lakásukat elvesztők, munkanélküliek, nehéz szociális helyzetben lévők segítésére eddig sem költött sokat a kormány, így előbb-utóbb az önkormányzat ajtaján kopogtatnak majd segélyt, lakhatást kérve.
Lakhatási katasztrófától tartanak
Ezzel a törvénymódosítással az Orbán-kormány végérvényesen tönkreteszi a magyar bérlakásszektort – értékelte a fideszes javaslatot a Népszava kérdésérére Zugló szociális ügyekért felelős alpolgármestere. Szabó Rebeka második ciklusban felel a szociális ügyekért a kerületben, elmondása szerint eddig is nagyon nehéz volt megfelelő lakhatáshoz segíteni az önkormányzatoknak a szociálisan leginkább rászoruló családokat. Jelenleg ugyanis csak a települési önkormányzatok tartanak fenn ilyen lakásokat, a magyar állam nem vesz tudomást erről a szektorról.
Az állam most úgy akarja olcsó, de nagy értékű lakáshoz juttatni a Rákay Philiphez és Bayer Zsolthoz hasonló Fidesz-híveket, hogy közben áron alul privatizálja a települések vagyonának egy részét. A Párbeszéd politikusa szerint a terv a lakásmaffiának szolgáltatja ki a legszegényebbeket, akiknek még annyi pénzük sincs, hogy a minimális árat kifizessék. Majd megjelennek náluk az olcsó kölcsönt kínáló bűnözők, s végül az ő kezükre jutnak a lakások – vázolta a lehetséges jövőt Szabó Rebeka. A zuglói alpolgármester szerint azonban a legijesztőbb következménye az lesz a törvénynek, hogy az igazán segítségre szoruló, lakásra váró családoknak már szinte semmit nem tudnak kínálni az önkormányzatok.
Az elmúlt évtized legkárosabb lakáspolitikai döntésének nevezte a Böröcz-féle törvényjavaslatot Pikó András, Józsefváros polgármestere Facebook-posztjában. Szerinte annak, hogy „a kormány az egész országra kiterjesztené a haveroknak szóló pofátlan önkormányzati lakáskiárusítás Rogán Antal-i modelljét", két következménye lesz. Egyrészt elindul egy rablóprivatizáció, nyomott áron jut értékes lakásokhoz a NER-közeli csókosok hada. Másrészt lakhatási katasztrófa-helyzet alakul ki. Az általa vezetett VIII. kerületben van Budapesten a legtöbb bérlakást, közel 4500, amelyből jelenleg 3000 lakott. Ezek megvásárlása – akár kölcsönből - alkalmi vétel lesz azoknak is, akiknek a bérleti díj kifizetése ma napi gondot okoz, de felújításra, karbantartásra már nem lesz forrás, így gyorsan pénzzé teszik majd – véli Pikó, aki szerint a miniszterelnök-közeli ingatlanfejlesztők a törvény elfogása után intenzív előszerződés-kötésbe kezdenek a bérlakásokban élőkkel. Az önkormányzati lakáspolitika pedig lakások híján megszűnik. - GulyásErika, Szalai Anna
