– Furcsa értelmezése a demokráciának, ha a kormány a végletekig kivéreztetett, fizetésképtelenségbe hajszolt önkormányzathoz politikai végrehajtókat küld azzal a feladattal, hogy ellenőrizzék, felülírják a település legitim vezetésének pénzügyi döntéseit – válaszolta Kiss Ambrus pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes arra a kérdésünkre, miszerint Budapest esetében kialakulhat-e olyan pénzügyi helyzet, amelynek „orvoslására” annak idején Orbán Viktor gyakorlatilag gyámság alá vette Pécsett.
A kabinet 2017-ben két részletben összesen 12,5 milliárd forint hitellel rántotta vissza a csőd széléről Baranya megye székhelyének önkormányzatát, amely nem kis részben a kormány döntéseinek köszönhetően halmozott fel ennyi adósságot. Az állami támogatás fejében többek között stratégiai irányító testületet ültettek a polgármester nyakába és a város teljes ingatlanvagyonára jelzálogot jegyeztettek be. A kölcsönt eredetileg tavaly decemberig kellett volna visszafizetni, de az új városvezetés 2024 végéig haladékot kapott.
A kormány minapi bejelentése szerint összesen 23 milliárd forinttal kompenzálják a 25 ezer lakosnál nagyobb városokat a helyi iparűzési adó felének elvonása miatt. Ebből a pénzből Budapestnek és a 23 fővárosi kerületnek semmi sem jut, de ez nem sokat változtatott a főváros pénzügyi várakozásain, hiszen eddig se hittek benne igazán, hogy „az ellenzéki településeket minden eszközzel sanyargató Orbán-kormány” valóban megtéríti az intézkedéssel elvont milliárdokat.
– A fővárosi költségvetésből továbbra is hiányzik az iparűzési adóból remélt, de elvett 17 milliárd forint, bár ez még változhat a fővárosi cégek és intézmények június végi első féléves zárásának függvényében – magyarázza Kiss Ambrus. Különösen sok múlik a BKK jegyárbevételének alakulásától. A home office ajánlást ugyan feloldotta a kormány, de eltarthat egy darabig, amíg a cégek visszaállnak a korábbi működésre, ha ez egyáltalán bekövetkezik. A tavaly szeptemberi lazításkor például 25 százalékkal kevesebb dolgozói BKK-bérletet adtak el, mint az előző – covid-mentes év – hasonló időszakában. Támogatásra szorulnak a fővárosi kulturális intézmények is, hiszen a hosszú bezárás ideje alatt nem tudtak bevételt termelni. Az idősotthonok pedig jelezték, hogy a jelentős élelmiszer-áremelkedés miatt nem fognak kijönni a pénzükből. Május végére ismertté válnak a tavalyi év után befizetett iparűzési adóról szóló adatok, amelyekből már következtetni lehet az idei év várható bevételére.
A nyár végén mindezek fényében áttekintik az idei költségvetést. A várhatóan komoly korrekciót tartalmazó előterjesztést augusztusban nyújthatják be a Fővárosi Közgyűlésnek. De ez a jelenlegi pénzügyi tények és folyamatok ismeretében aligha teszi elkerülhetővé, hogy november végére kiürüljenek a fővárosi számlák. Ha így lesz, akkor 2021 végére nem lesz miből fizetni a béreket, leállhatnak a közszolgáltatások – erősítette meg a főpolgármester-helyettes.
A kormány a kompenzáció hiányát ismét azzal indokolta, hogy „Budapest jelentős pénzügyi tartalékkal rendelkezik”. Kiss Ambrus pedig újfent elismételte, hogy hiába vannak milliárdok az önkormányzat számláján, ha azok kötött felhasználásúak, mivel a beruházások fedezetéül szolgálnak. A Lánchíd vagy a Blaha Lujza tér felújítására szánt pántlikázott forrásokból nem költhetnek működésre.
Ráadásul ott vannak más, az előző városvezetés által megkezdett projektek is, mint például a biodóm, amelyek befejezésére nincs is pénz a fővárosi kasszában. Ahogy a főpolgármester-helyettestől megtudtuk: a Pannon Park esetében már nincs sok vitás részlet, ha meglesz rá a kormányzati szándék, akkor heteken belül megköthetik az egyezséget. Nyitott kérdés a Rác Fürdő legutóbb május végére kiírt árverése is, amelyen zömében az MFB-től megvásárolt 7,6 milliárdos követelés értékében licitálnak.
Kiss Ambrus mindezek ellenére továbbra is optimista, úgy véli a kormánynak sem érdeke a főváros becsődöltetése, hiszen ez az egész magyar gazdaság megítélésének ártana. Ám arra a kérdésre, hogy Pécs sorsára juthat-e Budapest csak annyit válaszolt: ez aligha legitim eszköz egy demokráciában.
