Több mint kétszer annyian veszítették életüket koronavírusban a világon, mint amennyi a statisztikákban szerepel - erre a következtetésre jutottak a Washingtoni Egyetem Egészségügyi Mérési és Értékelési Intézetének (IHME) szakemberei nemrégiben publikált elemzésükben, amelyet az Index is szemlézett. A különböző államok által közölt adatok nagyjából 3,2 millió elhunytat mutattak tavaly márciustól május 3-ig bezárólag, de a kutatók kalkulációi alapján ténylegesen addigra már 6,9 millió áldozatot követelt a pandémia világszerte. A szakemberek számítása szerint a legtöbb ország kimutatásai hiányosak a halálesetek tekintetében. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az illetékesek tudatosan szépítették volna az adatokat, szerepet játszhat például az is, hogy a világ más-más részein eltérő szempontok szerint vezetik a halálozási statisztikákat, illetve a különbségekhez hozzájárulhat az is, hogy a kevesebb teszt vagy az egészségügy túlterheltsége eredményeképpen lehetséges, egyes áldozatokról egyszerűen nem állapították meg, hogy a koronavírus végzett velük.
A kutatók modellje szerint tavaly szeptember végéig még alacsony az eltérés a közölt és a becsült adatok között, naponta nagyjából 2-4 haláleset nem jelent meg a statisztikában. A második hullám előrehaladtával azonban kinyílik az olló: a december 5-i tetőzéskor már több mint 60 láthatatlan áldozatról szólnak a számítások, és még az enyhülést követően is napi 20-30 elhunyt marad rejtve. A harmadik hullámban ismét jelentősebbé vált a differencia, az április 7-i csúcson az Operatív Törzs 311 halottról számolt be, ám a szakemberek kalkulációja szerint valójában 417 honfitársunk veszítette életét aznap. Fontos megjegyezni, hogy a tapasztalt különbségek világviszonylatban nem kirívóak, rengeteg országnál ennél sokkal durvább anomáliákat lehet felfedezni. Az elemzés szerint hazánk lakosságarányosan nem is a világelső a halálozások tekintetében, hanem a 16. helyen áll, az EU-tagállamok közül pedig a hetedik a sorban- Bulgária, Románia, Szlovákia, Litvánia, Lengyelország és Csehország is előttük van, akik egyben a statisztikák vezetésében is rosszabbul teljesítettek.
Drasztikus az eltérés - az IHME számítása és a hivatalos kimutatások között - például a volt szovjet tagköztársaságok esetében: Üzbegisztánban mintegy negyvenszer annyian halhattak meg valójában, mint amennyit a hatóságok beismertek (652 helyett 25 686-an), Tadzsikisztánban harmincszoros a szorzó (90 helyett 2 906-an), Belaruszban tizenhétszeres (2562 helyett 4 524-en), Kazahsztánban pedig tizennégyszeres (5 620 helyett 81 696), és mind a négy ország esetében alapos a gyanú, hogy az autoriter államhatalom szándékosan kozmetikázhatta az adatokat. Szintén feltételezhető ez Egyiptomnál, ahol Washingtoni Egyetem intézete szerint 170 ezren haltak meg, de az illetékesek csak 13 500 elhunytat könyveltek el, vagyis tizenkettőből tizenegy halálesetet “nem vettek észre”. Az orosz kimutatásokkal szemben már korábban is kételyek merültek fel, mint ahogyan arról lapunk is beszámolt; ezeket az IHME kalkulációi is alátámasztani látszanak, melyek alapján a becsült halálesetek (593 ezer) mindössze hatodát regisztrálták (109 ezer) Oroszországban. Az iráni közlésekkel szembeni bizalmatlanságot is igazolták a kutatók: több mint százezer, vélhetően szándékosan elhallgatott halálesetet vettek észre (ami azt jelenti, hogy a regisztrált 72 906 fő helyett 173 117-en veszíthették életüket koronavírus következtében).
Az amerikai Vox hírportál ennek kapcsán rámutatott: a Bostoni Egyetem kutatóinak egy korábbi tanulmányai szerint azokban a megyében, ahol a novemberi elnökválasztáson nagyobb arányban szavaztak a járványveszély elbagetellizálásában jeleskedő Donald Trumpra, ott a fertőzésgyanús, de tesztekkel nem igazolt esetek kisebb hányadában nevezték meg a Covidot halálozási okként. Ez lehet a magyarázata annak, hogy az elemzés a hivatalos 574 ezer helyett 905 ezer elhunytat mutatott ki.
Az IHME számait semmiképpen nem szabad szentírásként kezelni, végtére is becslésről van szó, amihez nem minden ország esetében álltak rendelkezésre a szükséges adatok, néhol még azokat is meg kellett saccolni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az intézet szakemberei már a korábbiakban is követtek el súlyos hibákat: a tavaly tavasszal közzétett előrejelzések például drámai mértékben alábecsülték az amerikai Covid-halálozásokat, amely hivatkozási alapot adott a Trump-kormányzatnak arra, hogy eleinte csak laza járványügyi korlátozásokat hozzanak. Christopher Murray, az IHME igazgatója azonban úgy nyilatkozott a Voxnak, hogy azóta sokat javítottak a modelljeiken, aminek köszönhetően már tavaly augusztusban arra figyelmeztettek, hogy télen újra megugrik fertőzések száma az Egyesült Államokban. A kutatók legújabb számításai alapján szeptemberig világszinten még nagyjából két és félmillió halálesetre kell számítani. Mindez azt jelenti, hogy dacára a villámgyorsan kifejlesztett, hatékony és biztonságos védőoltásoknak, a koronavírus-járvány több áldozatot fog követelni, mint a múlt század elején a spanyol nátha. A jó hír azonban az, hogy úgy tűnik, Magyarország már túl van a nehezén, de a kutatók szerint szeptemberig így is további 2100 áldozatot követelhet a pandémia hazánkban.
