Az állásteremtésről, minőségi munkahelyek létrehozásáról, a szegénység és társadalmi kirekesztettség felszámolásáról, a járvány által leginkább sújtott társadalmi csoportok támogatásáról tárgyalnak az EU állam- és kormányfői, a pénteken kezdődött nem hivatalos találkozójukon, a portugáliai Portóban. A hajléktalanokkal foglalkozó szervezetek európai szövetsége és a francia Pierre Abbé Alapítvány a „szociális csúcs” elé időzítette idei jelentését. Magyarországon az elmúlt húsz évben sikerült 12 százalékról 5 százalékra csökkenteni a 30 év alatti hajléktalanok arányát. Az éjszakákat az utcán töltők között a korábbiaknál ugyanakkor többen vannak a nők és az idősek, a roma származásúak hányada pedig 19 százalékról 32-re ugrott 2004-2020 között.
Hazánkban minden harmadik szegény – a medián jövedelem kevesebb, mint 60 százalékából élő – háztartás túlzsúfolt, és a lakosság nyolc százaléka súlyos lakhatási gondokkal küzd. Egy Budapesten és több más településen végzett felmérésből kiderül, hogy az országban 2020. februárjában 7604 hajléktalan ember élt, közülük 3067 a fővárosban. A jóléti szolgálatok szerint azonban a valóságban legalább kétszer ennyien vannak. A 27 európai uniós tagállamot és a Egyesült Királyságot vizsgáló éves jelentés beszámol arról, hogy Magyarországon és a szigetországban a hajléktalanok a családi és/vagy partnerkapcsolati problémákat jelölték meg helyzetük fő okának. A megkérdezettek 45 százaléka állította, hogy emiatt került az utcára.
A lakosság 22, a szegénységben élők 37 százaléka élt olyan helyen, ahol a mennyezet beázott, a padlózat, vagy a falak nedvesek voltak, az ablakkeret, illetve a padlózat szétrohadt. Az ilyen körülmények között lakók száma tíz év alatt 54 százalékkal nőtt, amivel Magyarország – Ciprust követve – a második legrosszabbul teljesítő EU-s tagállam. Minden ötödik, a gyermekét egyedül nevelő európai panaszkodik a nem megfelelő lakáskörülményekre, Magyarországon viszont majdnem minden harmadik.
A jelentés megjegyzi, hogy a 2009-2019 közötti időszakban a magyarországi lakásárak és lakásbérleti díjak gyorsabban emelkedtek, mint az EU-átlag. Az előbbi 77, az utóbbi 42 százalékkal nőtt. Ugyanakkor a vizsgált időszakban a lakhatási költségek a legalacsonyabbak között voltak Európában.
A FEANTSA és a Pierre Abbé Alapítvány szóvá teszi beszámolójában a hajléktalanságot kriminalizáló 2018-as alaptörvény módosítást, amely „nem csak sérti az emberi jogokat, de hatástalan és költséges is.”
