Működő egészségüggyel (és állammal) rendelkező európai országok sokasága védekezik Magyarországnál eredményesebben a koronavírus ellen – Svédország vagy Dánia például –, azt tehát biztosan nem lehet kategorikusan kijelenteni az igazmondás szándékával, amit most a kormány 16 milliárdért sulykolni akar: „a járvány leküzdésében elsődleges szerepet játszanak a rendelkezésre álló védőoltások”. A valósághoz hű állítás valahogy úgy hangzana: „az egészségügyi rendszer széthullott, az állami adminisztráció pont annyira hatékony, ahogyan a Pfizer-péntek megmutatta; nincs más esélyünk, mint mindent az oltásokra bízni”. Tény, hogy nem egy ideális kampányszlogen, így aztán marad az „oltásellenes baloldal”, meg a vakcinák közt ténylegesen meglévő hatékonyságbeli különbségek elmosása, tájékoztatás címén, közpénzből.
Ennél, vagyis a papírformánál egy fokkal talán érdekesebb, miért nem kezd valamit a kormány azzal az ellenzékinek mondott párttal, amelyik az elmúlt hetekben kizárólag járvány- és védekezés-szkeptikus üzenetekkel vétette észre magát, és a vezetői, ha nem tudnak kitérni a válaszadás elől, mindig valami olyasmit mondanak, hogy személy szerint sok a fenntartásuk az oltással kapcsolatban, egyelőre nem oltatnak, talán majd később. A Mi Hazánk köreiben valóban lenne tere a meggyőzésnek, ennek ellenére meglepő lenne, ha a kormányzat ismeretterjesztő/megbélyegző üzenetei nem inkább a Fidesztől balra állókat céloznák.
Amúgy, ha az Orbán-kabinetnek valóban a vakcinázás tempójának felpörgetése lenne a célja, néhány egyszerű lépéssel látványos eredményeket érhetne el. Elegendő lenne a Rogán-minisztériumhoz befutó, teljesen értelmetlen regisztráció eltörlése, az uniós engedéllyel rendelkező és a gyakorlatban is bevált oltóanyagok (leginkább a Pfizer és a Moderna) használata a keleti varjúhájak erőltetése helyett, valamint a reális kórházi helyzet bemutatása, lehetőség szerint a köztájékoztatásban a hatalomnál valamivel hitelesebb sajtó bevonásával. Bónusz: ráadásul a 16 milliárdot is meg lehetne spórolni.