Orbán Viktor nem kertel. Katonás rendet hazudik saját kormányzásáról és a járványkezelésről, miközben lassan szétcsúszik ebben az országban minden. A kormányfő elhiteti a társadalommal, hogy a szabadság szükségképpen a szétesést hozza el, egy autoriter törekvésű vezető viszont mindent a legnagyobb rendben kezel. Csakhogy ez nem igaz, ennek bizonyítékát a koronavírus járvány hozta el. Pedig egészen odáig talán be lehetett csapni az embereket, amíg drámai módon nem kerültünk a koronavírus-járvány okozta halálozási lista élére. Nem Európában. Nem a régióban. Az egész világon.
A járványkezelést éppen ugyanaz a szemlélet vezette, mint 2010 óta eddig bármit. Az Orbán-rendszerben minden igaz lehet, és annak az ellenkezője is. Ilyenek a nagy intézményrendszereink és az elméletileg független állami intézmények is. Kifordítható-befordítható gumiszabályok, „egyenlőbbek” számára kedvezőbb, „egyenlők” számára kedvezőtlen elbírálás, kezdve az ÁSZ-szal, folytatva az ügyészséggel, az NMHH-n át egészen odáig, hogy a miniszterelnök már a Kossuth Rádióban adott interjújában rendelt ítéletet a Kúriától. Ilyesmit még Kádár János sem tett.
Nem úgy a NER kegyeltjei és pártkatonái, például olyan intézmények élén, amelyeknek nem elég függetlennek lenniük, annak is kellene látszaniuk. Csakhogy ez a hatalom a látszatra sem ad, nemhogy a tartalomra. A legfájóbb az egészben, hogy a járványkezelés olyan országokban sikerült a legjobban, ahol az egészségügy, a kormányzat és a polgárok kölcsönösen bíztak egymásban. Nálunk a bizalomkeltés helyett a folyamatos bizalomrombolás és a szakértők véleményétől való kormányzati eltávolodás jellemezte az elmúlt bő egy évet.
Gulyás Gergely vajon melyik európai országban lenne még kancelláriaminiszter azután a kijelentése után, miszerint: "(…) mi, akik itt a teremben jelen vagyunk, (…) nyugodtan összevissza fertőzhetjük egymást, abból legfeljebb egy kellemetlen influenza tünetei következnek (…)"? Orbán Balázs, a miniszterelnökség államtitkára pedig riogatásnak nevezte Jakab Ferenc virológusprofesszor azon kijelentését, miszerint „Ha így rohanunk a vesztünkbe, akkor az egészségügyi kapacitásunkat ki fogjuk meríteni.” Ez 2020. október 1-jén hangzott el, sürgetve a korlátozások mihamarabbi elrendelését, egy olyan napon, amikor a járvány felszálló ágában már 17 halálos áldozatot szedett a kór.
Molnár Ferenc egyik kevésbé ismert írása arról szól, hogy amikor nem voltak fájdalomcsillapítók, úgy készítették fel a páciens szemét a műtétre, hogy egy egészen apró sérülést okoztak a szemgolyón, majd hétről hétre egyre nagyobbat, míg végül, az idegek olyannyira hozzászoktak az egyre nagyobb fájdalomhoz, hogy a szemműtét könnyedén elvégezhető volt. Fájdalmas allegóriája ez mindannak, ami most történik. Ha a járvány első hónapjaiban szedett volna naponta 300 halálos áldozatot a vírus, senki sem vett volna komolyan egyetlen szót sem abból, amit a kormány állít.
Az Orbán-kormány először vizsgázik élesben. Eddig, amikor a kék plakátok „veszélyre” figyelmeztettek, valójában a Fidesz akarta összerántani egy táborba szavazóit, éles határvonalat húzva a sajátjai és „a mások” között. A végeredmény mindig ugyanaz volt: a társadalom megosztása és mind kevesebbek boldogulásának elősegítése.
A közbizalmat romboló kormányzati kommunikáció, a kórházainkban haldokló emberek, a gyászolók egyre nagyobb tábora, az egészségügy súlyos munkaerőhiánya és a kórházak állapota szélkakassá teszik a kormányzatot. Már több mint 28 ezer ember vesztette életét a koronavírus következtében, akik közül sokan életben lehetnének, ha a járványkezelést a kezdetektől komolyan veszi a kormányzat. De a tisztifőorvos éppen ugyanolyan következetlen és fegyelmezetlen szereplője volt ennek a folyamatnak, mint a kormány tagjai.
Az egészben a legszörnyűbb a szakmaiság és a fegyelmezettség hiánya. Miközben a miniszterelnök katonás rendről papol, közben újra és újra elárulja, hogy még a saját életében sincs rend. A kínosan egészségtelen étrend, a látványosan mozgásszegény életmód, az igénytelenül szabott öltönyök, a maszkhasználat hiánya és a megkötetlen nyakkendő az Európa Csúcson, mind elárulják a valóságot. Orbán Viktor igénytelen és fegyelmezetlen, nem törődik sem a szabályokkal sem a közösséggel, amelynek része. Így nem lehet katonás rendet tartani. A slamposság és a slendriánul odavetett, laikus szöveg, amit a kormány saját magával is elhitetett, emberéleteket követelt.
A felelősségvállalás hiánya a polgárok részéről tanult viselkedés. 11 év elegendő lett volna arra, hogy a Fidesz valóban nekilásson megvalósítani a „polgári Magyarország” eszméjét, ahol polgártársaink felelősséget vállalnak magukért és egymásért. Maradt helyette a félelemkeltés, a tanult tehetetlenség és a csodavárás, no meg a gondolat, hogy „Orbán Viktor megment minket”. De nem. Ez egy olyan helyzet, amiben a szakemberek mentenek meg, már ha időben a kezeik közé kerülünk. És csak önmagunkra tudunk vigyázni, már ha a kormány hagyja, hogy szakemberek elmondják nekünk, hogyan kell. Te tetted ezt, király.