A pandémia második és harmadik hullámában a fiatalabbak között arányaiban kiugróan nagy volt a járványhoz köthető többlethalálozás – értelmezte a Népszavának a legfrissebb adatokat Vitrai József, népegészségügyi szakértő, akinek számításai szerint április elejéig a járvány okozta többlethalálozás megközelítette a 16 ezret (15872). Közlése szerint a 65-74 évesek körében 18 százalékkal haltak meg többen, mint a Covid-19 előtti években. Ehhez képest meglepően magas, 11 százalékos volt a többlethalálozás a 35-44 éves korosztályban is. Vagyis nem lehet azt mondani, hogy jobbára azok mentek el, akiknek életkilátásai eleve rosszak voltak. Mint mondta, ez akkor lenne igaz, ha a 75 év felettieknél lenne a legnagyobb a többlethalálozás.
A kutató ugyanakkor hozzátette, hogy az év elején – január 24. és február 21. között – egy hónapig kevesebben haltak meg, mint az várható lett volna. Innen "sikerült" túlszárnyalni az előző éveket. Megjegyezte: a hivatalos mintegy 27 ezres halálozási adat megközelítőleg kétharmada írható a járvány számlájára. A többi esetben – tette hozzá – várhatóan a kimutatott fertőzés nélkül is meghalt volna a beteg.
Vitrai József szerint a többlethalálozás számításánál több körülményt is figyelembe kell venni, így egyebek mellett azt, hogy a népesség összetétele időről-időre változik és ez önmagában is befolyásolja a halálozási adatokat. Például, ha egy társadalomban növekszik az idősek aránya akkor a halálozások száma is nőni fog. Figyelembe véve a népesség korösszetételének változását, a lakosok számának csökkenését ki lehetett számolni, hogy várhatóan hányan fognak meghalni 2020-ban. Ez a mutató a várható halálozás. Az ábrán is az látható, hogy tavaly tavasszal amikor elindult a járvány, többen haltak meg, mint amennyi az elmúlt öt év átlaga alapján várható lett volna. Aztán nyáron furcsa módon lecsökkent a többlet, sőt nulla alatt húzódott a görbe. Vagyis kevesebben haltak meg, mint amennyi várható lett volna. Ősszel, a második hullám idején hatalmas többlethalálozás keletkezett, aztán január elejére a nulla alá ment ez az adat. A harmadik hullám idején megint nagyon sokan haltak meg, csaknem elértük a második hullám halálozási csúcsát.
Az adatokból jól látszik, hogy a többlethalálozás szempontjából van különbség a nemek és a korcsoportok között is. Kiderült, hogy azok a férfiak, akik megélték a 70. életévüket, ellenállóbbak voltak a vírussal szemben és egészségesebbek, mint az ugyanilyen korú nők. Ez abból is látszik – tette hozzá Vitrai József – hogy az idősebb nők körében nagyobb volt a veszteség. Hogy megmondható legyen, ennek pontosan mi az oka, ahhoz még jó néhány adatra szükség lenne azokból, amelyeket a KSH még nem hozott nyilvánosságra.
