Szaktanár készítette el az Eduline számára az érettségi feladatainak lehetséges – tehát hangsúlyozottan nem hivatalos – megoldását – írja a hvg.hu, a laphoz tartozó oktatási szakportál összeállítása nyomán.
A hétfői magyarérettségi első részének szövegértési feladatában az 1848-as szabadságharc szónokairól – például Kossuth Lajosról és Jókai Mórról – szóló cikket kaptak az érettségizők, ez alapján kellett megoldaniuk tizenegy feladatot.
A szövegalkotási feladatban a diákoknak érvelniük kellett vagy gyakorlati szövegműfajt alkotni 120–200 szóban. Az első lehetőséget választóknak a mellett vagy ellen kellett érvelniük, hogy menő-e a társasjáték. A szaktanár szerint ezek voltak azok a tartalmi elemek, amelyeket érdemes volt beleírni a szövegbe. A második opció szerint a vizsgázóknak hivatalos levelet írniuk egy természetjáró szakkör elindításáról.
A vizsga második része műértelmező szöveg alkotását várta el a vizsgázóktól 400–800 szóban. Az egyik lehetőség Mikszáth Kálmán Szücs Pali szerencséje című novellájának elemzése volt. A diákok dönthettek úgy is, hogy Arany János Epilogus és Tóth Árpád Gyopár című költeményéről készítenek összehasonlító értelmezést.
Korábban Szabó Roland, a budapesti Szent István Gimnázium magyar szakos vezetőtanára, irodalomtörténész, József Attila-kutató arról beszélt az Eduline-nak, hogy az elmúlt évek legszebb feladatsora az idei, Mikszáth novellája pedig az „egyik legnagyobb ajándéka az érettségizők számára, hiszen a szerző kései rövidprózája a középiskolai tananyag törzsrésze.”
A szakportál összeállította azoknak a szövegeknek a teljes listáját, amelyekkel az érettségizőknek dolgozniuk kellett. Azt is összeszedték, hogyan alakulnak a pontozási szabályok, hány pont jár a műelemzésre, mennyit lehet veszíteni helyesírási hibákkal, mi történik, ha egy vizsgázó mindkét műelemző feladatba belekezdett, és hogy hány pontot kaphatnak azok, akik túl rövid műelemzést írtak.
