Az új koronavírus sok szempontból rekorder az RNS-vírusok között; óriási genomja van és sokféle fehérjét kódol, és mivel a szaporodása igen bonyolult, az evolúció során el kellett volna tűnnie – mondta Duda Ernő virológus, immunológus a HáziPatikának adott interjúban.
A koronavírus mesterséges létrehozására vonatkozó kérdésre a szakember azt válaszolta, az az elmélet
Kijelentette, ezeknek semmilyen tudományos alapja nincs. Hozzátette, a vírus genomszerkezete most is ugyanolyan, mint a húsz évvel ezelőtt izoláltaké. Megjegyezte azt is, biológiai fegyvert nem náthavírusból érdemes készíteni, a veszettség vírusa a fertőzöttek 100 százalékát megöli, a vuhani vírusnak egyszázalékos a halálozási rátája.
Felidézte, 2020 januárjának első napjaiban már az egész világon lehetett tudni, hogy Kínában kitört egy járvány, sokan halnak meg. Január 12-én már a vírus genomja is ismert volt, 15-én pedig a kínaiak elkészítették az első PCR-tesztet, amivel ki lehetett mutatni a vírust. Egy ilyen műszert nemcsak Kínában lehet három nap alatt megcsinálni, de az Egyesült Államokban, vagy akár Magyarországon is. Uruguayban például egy PhD hallgató készített egyet, amivel elejét vette, hogy az országban az első hullám rettenetes járványhoz vezessen. Vagyis január 20-tól a világ minden országában le lehetett volna tesztelni a Kínából érkező repülőgépek - napi 300 - minden utasát, hogy a fertőzötteket még a határon feltartóztathassák – hangsúlyozta az immunológus.
Az európai és amerikai politikusok azonban nagyjából márciusig semmit sem tettek. Akkor kezdtek csak eszmélni, amikor Olaszországban már százával haltak meg az emberek. A mostani állapotokhoz képest akkor enyhébb volt a helyzet, a vírus is kevésbé volt ragályos, jobban meg lehetett volna akadályozni a terjedését. „Valamennyire nyilván az egészségügyi hatóságok is sárosak ebben, de alapjában véve a politikai döntés hiányzott vagy késlekedett” – tette hozzá a virológus.
Duda Ernő megjegyezte, egy hónapja Csehországban katasztrofális egészségügyi helyzet alakult ki, a szomszédos Németországban és Ausztriában azonban enyhítettek a járványügyi korlátozásokon. „Ez racionális dolog?
Vakcinákról
A szakemberek körében lopakodó vírusként emlegetett, a többihez nem hasonlító kórokozónak olyan molekuláris mintázatai vannak, amelyek hasonlítanak az emberi szervezet különböző részein található molekuláris mintázatokhoz, ezért az immunrendszer egy ideig nem védekezik ellene, így bizonyos szervezetekben zavartalanul tud szaporodni. Amikor aztán az immunrendszer védekezni kezd, úgynevezett autoimmun folyamatok is megindulnak. Ez az oka az elhúzódó tünetek, vagyis az úgynevezett hosszú- vagy poszt-Covid kialakulásának is. Ha az immunválasz kialakulásának érdekében az egész vírust bejuttatjuk a szervezetbe, majd melléteszünk egy adjuvánst, a szervezet a vírus minden alkatrésze ellen felveszi a harcot, és ennek vannak kockázatai – mondta a virológus.
A vakcinák hatékonyságának összehasonlításáról szólva a szakember azt mondta, ezt akkor lehetne megtenni, ha mindegyiket ugyanolyan módszereket követve vizsgálnák, és ugyanazokkal szemben határoznák meg a védettséget. Az, hogy a Pfizer-vakcina a legnépszerűbb, nem véletlen, „hiszen ez egy világrekorder vakcina, ehhez hasonló hatékonyságú oltásunk rendkívül kevés van csupán forgalomban” – fogalmazott.
Az AstraZeneca és a Janssen oltásokkal kapcsolatban felmerült vérrögképződéses problémákról Duda Ernő azt mondta, ezen vakcinák használatának felfüggesztése egyrészt érthető, másrészt megingathatja a bizalmat. Hangsúlyozta: nagyon kis eséllyel okozhatnak ilyen gondot azok a vakcinák, amelyeket az Európai Unió vagy az amerikai Élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) is jóváhagyott.
A portál Duda Jenőt kérdezte az úgynevezett keresztoltásokról is, a szakember válaszában elmondta, az úgynevezett heterologous prime-boost nevű eljárás előnye, hogy ugyanaz az antigén két különböző körítéssel jobb eredményt adhat, mint egyféle adenovírussal. „Az AstraZeneca mindkét alkalommal ugyanazt a vektort használja, így ha az első alkalommal kialakult az immunválasz a benne lévő csimpánz adenovírus ellen, az részben hatástalanítja a második oltáskor bejuttatott vektort. Ideális az lenne, ha például a Szputnyik-V első oltását kombinálnák az AstraZeneca első oltásával, hiszen az egyik egy majom vírus, a másik egy emberi vírus vektorját tartalmazza. Ez vélhetően hosszabb ideig tartó védettséget biztosíthatna” – mondta az immunológus.
A védettségi időről végzett új számításai alapján a szakember azt mondta, a Pfizer és a Moderna vakcináik 350-600 nap közötti időtartamban lehetnek hatásosak. Nem tudni azonban pontosan, hogy mekkora az az ellenanyag-szint, ami még hatékonyan védhet a fertőzéstől, ráadásul ez gyorsabban is csökken, mint a szintén hatásosan védő T-sejtek száma. Abban azonban lehet reménykedni, hogy ez a két vakcina, a gyártók ígérete szerint legalább egy évig hatékony védelmet biztosítanak. „Nem lennék azonban meglepve akkor sem, ha ennél jóval hosszabb ideig hatásosak lennének a vakcinák, hiszen egy ilyen járvány során az immunizált betegek is nagy eséllyel találkozhatnak újra a vírussal, ami ugyan nem betegíti meg őket, de a szervezet számára egyfajta emlékeztetőül szolgálhat és növelheti a védettség hosszát. Ebből a szempontból a járvány fennmaradása akár előnyös is lehet azok számára, akik be vannak oltva.”
A vírus marad
A jelenlegi ismeretek szerint a Föld teljes lakosságának 80-90 százalékát be kellene oltani ahhoz, hogy a járvány megszűnjön, ezért fontos a gyerekek beoltása is. Arra a kérdésre, hogy van-e esély a vírus eltűnésére, Duda Ernő úgy válaszolt:
Ha a világon bárhol terjedő vírus és annak mutációi elindulnak, akkor, ahogy tavaly Kínából, pillanatok alatt elterjedhet a járvány. „Nem hinném, hogy a vírustól belátható időn belül meg fogunk tudni szabadulni” – vélekedett Duda Ernő.
