– A Citadellát Ferenc József megrendelésére 1854-ben építtette fel Haynau, hogy innen szemmel tartsa, fenyegesse Buda és Pest népét. A császári erőd ezenkívül mire volt alkalmas?
– Az osztrákok a Citadellával elsősorban félelemben akarták tartani a főváros lakosságát, de emellett szerettek volna a magukénak tudni egy masszív, korszerű erődítményrendszert is. Erre azért volt szükség, mert a Budai Várnak már a XVIII. század második felében is alig volt hadászati jelentősége. A Citadella épülete eredetileg egy olyan erődgyűrű része lett volna, mely körbevette volna Pest-Budát, és körbefutott volna a hegygerinceken, a két parton futó védművek közti kapcsolatot a Margit- és a Csepel-szigeten kialakított létesítmények teremtették volna meg. Ebből a grandiózus elképzelésből – anyagi okokból – végül csak a Citadella valósult meg.
– A turisták utólagos örömére: az erőd bástyáiról jól belátható a város.
– Ez is lényeges szempont volt, nem véletlen, hogy például 1815-ben, amikor ugyanitt felavatták a Budai Csillagvizsgálót (Uraniae), akkor I. Ferenc császár, III. Frigyes Vilmos porosz király és I. Sándor orosz cár nemcsak azért ment fel a Gellért-hegyre, hogy megnézze az építményt, hanem, hogy megcsodálja a panorámát. A Citadella is éppen ezért néz a városra, mert a katonaság így tudta ellenőrizni, ha Pesten valamilyen rebellió tört ki, vagy ha a Dunán – mint kiemelt felvonulási útvonalon – ellenség érkezett
– Az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés után okafogyottá vált ellenállókat keresni.
– Amikor kivonultak a császári katonák 1899-ben, a közvélemény nyomására jelképesen meg is bontották a Citadella falát a bejárat felett, hiszen az épület a magyar társadalom szemében mégiscsak az abszolutizmus és az elnyomás szimbóluma volt. De megmaradt, és később, a Horthy-korszakban sem számolták fel, hiszen a korabeli revíziós hangulat miatt úgy érezhették, még fontos feladata lehet. És lett is a második világháborúban: a Vörös Hadsereg ellen légvédelmi bázisként használták, elvégre a négy méter vastag falakat még a huszadik századi haditechnika sem tudta nagyon megrongálni, arról nem beszélve, hogy Budapest 1944–45-ös ostroma alatt szintén lényeges momentum volt, hogy a Citadella hadászati szempontból kitűnő, magas ponton állt.
– A második világháborút követően viszont végképp civil épület lett: turistaszálló és étterem költözött ide.
– Igen, a turistaszálló akkoriban az osztálykirándulások kedvelt helyszíne volt, gyerekkoromban engem is elvittek az épületbe, viszont belülről nem volt éppen lakályos. Emlékszem, az ablakok magasan voltak, és igen kevés fényt engedtek be, szóval eléggé sötét volt a tér. Persze érthető: a Citadella nem azért készült, hogy az emberek számára kényelmet nyújtson, hanem azért, hogy ágyúkat helyezzenek el benne, és jól védhető legyen.
– Más országok hogyan viszonyultak a saját citadelláikhoz?
– Azért egy példa erejéig még maradjunk itthon: a komáromi erődrendszert hoznám fel, melyet a Habsburgok szintén az 1848–49-es szabadságharc után fejlesztettek tovább – ugyancsak a Duna mindkét partján. Ez az épület egészen a rendszerváltásig szolgált. Ha viszont Bécset nézzük, az osztrákok pont a XIX. században számolták fel az erődítményeket, hiszen az egyre fejlettebbé váló nagyvárosban a katonai funkciók már okafogyottá váltak. Annak, hogy Bécset megtámadják, elég kicsi volt az esélye, erre utoljára a török csapatok voltak képesek még 1683-ban, három évvel Buda felszabadítása előtt.
– Ha már ezt említi: miután 1686-ban a Savoyai Jenő vezette keresztény seregek kiűzték a törököt a várból, a helyszínen letelepedő Habsburgoknak miért lehetett vonzó a Gellért-hegy?
– A Habsburgoknak fontos szempont volt, hogy Buda a legfőbb török közigazgatási egység, a Budai vilajet központja volt. Az osztrákok tudták, hogyha a várost visszaszerzik, azzal lényegében a vilajet jelentős részét is megkapják. Persze, azt nem gondolták, hogy olyan nagy területet hasítanak ki Budával együtt, mint amilyet sikerült. Az 1687-es nagyharsányi csatával lényegében visszahódították a Dunántúlt, ahová a török többé nem tudta betenni a lábát. Budán aztán a Habsburgok nemcsak letelepedtek, de hatalmas összegeket fektettek az épületek felújításába, a vár újjáépítését pedig a törökellenes ligát megszervező XI. Ince pápa is támogatta egy hatalmas összeggel.
A korabeli magyar király, I. Lipót továbbá presztízsértékűnek tartotta Buda visszafoglalását, elvégre a várostromhoz számos nemzetet sikerült toboroznia, így fontosnak gondolta, hogy mindenhova eljusson a győzelem híre. Buda tehát ebben az időben kezdett osztrák karaktert ölteni, miközben fontos katolikus város lett, hiszen az uralkodó egy erős vallási központot akart létrehozni, ezért is telepített be jezsuitákat és számos más rendet, például a már az ostrom alatt ide érkező kapucinusokat. A város jelentőségét jelzi, hogy a Habsburgok a kezdetektől, vagyis az 1686. szeptember 2-i visszahódítástól fővárosnak és királyi székhelynek nevezték (Haupt- und Residenzstadt).
– A korszakban kik telepedtek le még a Gellért-hegyen?
– A Habsburgok mellett még számos telepes érkezett, a Gellért-hegyről ugyanis széles körben elhíresült, hogy milyen jó szőlőtermő terület. Nem hiába volt ebben az időben minden lankája, melyet napsütés ért, szőlővel tele. A telepesek közül különösen fontosak a rácok, akik a mai Tabánban (korabeli nevén: Rácváros) laktak, ahol szerény házakat és félig földbe vájt kunyhókat építettek, és a német kereskedőknek fűszert, kávét, déligyümölcsöt, ötvösárut vagy akár török szőnyegeket adtak el. Budának tehát nemcsak hadászati, de kereskedelmi jelentősége is volt. Jól mutatja ezt, hogy 1686-ban a Szent Liga csapatai alig foglalják vissza Budát, egyes itáliai kereskedőcsaládok máris kérvényezik, hogy ide költözhessenek.
– Mi állt a Gellért-hegyen a Citadella és a csillagvizsgáló előtt? És milyen szerepet játszott maga a hegy?
– A Gellért-hegyen korábban egy kápolna állt, melyhez a Tabán felőli oldalon a kálvária stációi vezettek, amelyek még álltak a XX. század elején, az utolsó darabjait 1951-ben bontották el. Ezért volt a hegy búcsújáró hely is. A vallás és a Gellért-hegy kapcsolatát mutatja továbbá, hogy 1815-ben, amikor megnyílik a csillagda, pár évvel később kezdeményezik, hogy alakítsanak ki benne egy kápolnát, ami egészen 1849-ig működött is, vagyis addig, amíg az osztrák tüzérség a szabadságharcban szét nem lőtte az épületet.
A Habsburgokat Budavár visszafoglalása után a hegy meleg vizes fürdőhelyei is csábították, mint a Rác vagy a Rudas fürdő, illetve a Gellért fürdő elődje, a Sáros fürdő. Ezek közül a város végül csak a Rudast szerezte meg, az összes többi magántulajdonba került. Még I. Lipót magánorvosa is kapott egy sajátot.
– A Citadella előtt senki nem használta hadászati pontként a hegyet?
– A törökök idejében egy úgynevezett palánkvár állt itt, egy fontos őrpont. Viszont, ha még messzebb megyünk a múltban, muszáj megjegyezni, hogy a Gellért-hegy nemcsak a katolikusok központja volt, de a néphit szerint a boszorkányoké is. Az 1686 után ideérkező német nyelvű betelepülők is úgy sejtették, hogy ez igaz lehet, a hegyet ugyanis Blocksbergnek nevezték, mely egyszerre utalt a Blockhausra, azaz a török erőd romjaira, illetve a német Harz-hegységben lévő Brocken hegyre, mely szintén a boszorkányok találkozóhelye volt. A XVII. század végi és a XVIII. század eleji magyar boszorkánypereken meg is kérdezték az elítélteket a szeánszaikról, mire többen – persze kínzások hatására – bevallották, hogy bizonyos estéken a Gellért-hegyre repültek fel, ahol az ördöggel táncoltak, meg persze volt, akinek az ördög lovagolt a hátán.
