Gyanús GPS-adatokat küldött Magyarországról egy nyomkövetővel jelölt barátkeselyű – riasztotta a A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) PannonEagle LIFE projektjének munkatársait a bolgár Green Balkans szervezet a múlt héten. A megadott koordinátákon a MME méreg- és tetemkereső egysége és a Hortobágy Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) természetvédelmi őrszolgálata Carlo, a méreg- és tetemkereső kutya segítségével néhány órán belül megtalálta a madár jeladóját egy folyóparton.
A jeladó adataiból és a helyszíni nyomok alapján úgy tűnik, a madarat a nyomkövetőtől több kilométerre meglőhették. A rendőrség helyszíneléskor több bűnjelet is rögzített, és DNS-mintát vett a jeladóról, így az MME reméli, sikerül felelősségre vonni a tettest.
A barátkeselyű egyike az Európában őshonos négy keselyűfajnak, amelyek több országhoz hasonlóan Magyarországról is kipusztultak az illegális mérgezések és lelövések, valamint a természetes élőhelyek és táplálékforrások csökkenése miatt. Bulgáriában utoljára az 1950-es években történt ismert barátkeselyű fészkelés, és 1985-ben hivatalosan is kipusztulttá nyilvánították.
A Bright Future for Black Vulture természetvédelmi projekt keretében azonban több tucat repatriált barátkeselyűt engedtek szabadon az elmúlt években, így jelentősen elkezdett javulni a faj helyzete. A projekt hatalmas sikere, hogy idén tavasszal három pár is fészkelni kezdett Bulgáriában, így több mint fél évszázad után telepedhetett meg újra a faj a balkáni országban.
A lelőtt, Ichera névre keresztelt barátkeselyű egy természetes fészekből kelt ki 2019-ben Spanyolországban, ahol még abban az évben elütötte egy autó. Helyi madárvédők megmentették, majd 2020-ban a visszatelepítési program keretében Bulgáriába szállították, ahol féléves felkészítés után márciusban engedték szabadon. Egy hónapig ott vándorolt, majd észak felé vette az irányt és Szerbián, majd Románián keresztül érkezett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe, ahol három nappal érkezése után eltűnt.
A keselyűk más dögevőkhöz hasonlóan fontos szerepet töltenek be az élővilágban, az állati tetemek fogyasztásával olyan kórokozók terjedését is szabályozhatják, amelyek súlyos állat- és népegészségügyi problémát jelentenek.
Magyarországon 1932 óta egyetlen alkalommal, 2008-ban figyeltek meg egy barátkeselyűt, így különösen érdekes, hogy az eltűnt jeladós példány mellett a napokban egy másik példány is feltűnt az Alföldön. Ezen a madáron nem volt gyűrű, így feltehetően egy természetes fészekaljból származik, és nem kizárható, hogy a jeladós állattal vándoroltak északra a Balkán-félszigetről.
A barátkeselyű fokozottan védett faj, így elpusztítása orvvadászatnak és természetkárosításnak minősül. A közlemény szerint rendkívül sajnálatos, hogy a nemzetközi természetvédelmi erőfeszítések ellenére a 21. században - több veszélyeztető tényező mellett - még mindig jelen van a védett fajok orvvadászata is Magyarországon.
