Az eredményt a tendert kiíró Budapest Fejlesztési Központ (BFK) helyett Palkovics László innovációs miniszter ismertette, aki a kormány döntése révén immáron a Diákváros projekt kormánybiztosa is. A Népszava információi szerint ebben a döntésben még semmi szerepe nem volt, a győztes tervet már azelőtt kiválasztották, hogy a Fudan Egyetem helycsinálója átvette volna a projektet.
Mindezek után aligha meglepő, hogy az eredményhirdetésen a pályaművek méltatása helyett újfent elismételte, hogy a déli városkapu komplex fejlesztése alkalmas lesz a Diákváros és a Fudan Egyetem befogadására is. Az újonnan létesülő felsőoktatási intézmény nem vesz el területet a diákvárostól. Palkovics szerint a terület fejlesztésének eredeti koncepciója is tartalmazott az intézményi övezet, ahol a kapcsolódó befektetések megvalósulhatnak. A koncepció szerinte nem változott.
A „Budapest Diákváros - Nagyvásártelep és környezete” elnevezésű nyílt, nemzetközi, építészeti tervpályázatot még a valódi tárgyalásokra és egyeztetésekre is képes BFK írta ki. A pályázat célja a műemléki védelem alatt álló Nagyvásártelep épületegyüttes felújítási terveinek elkészítése, az épület új funkciójának meghatározása, illetve Budapest Diákváros kollégiumi épületének és a kapcsolódó fejlesztések megtervezése volt.
A tervpályázatra olyan pályaműveket vártak, amelyekben megvalósul a terület központjában elhelyezkedő műemléki védelem alatt álló, ám régóta elhagyott, mára lepusztult állapotú Nagyvásártelep épületegyüttes (Budapest IX. kerület, Hídépítő utca és Helyi kikötő út által határolt telek) felújítása, funkcióval ellátása és integrálása az új egyetemi városnegyedbe, egyúttal biztosítva jelentős hazai és nemzetközi szabadidős és sportesemények jövőbeni megrendezésének lehetőségét. Kiemelt szándék volt a műemléki épületben rejlő potenciál kiaknázása, valamint egy, a Budapest Diákváros részét képező - diákszállás és sport funkciókat tartalmazó - új épület és közvetlen környezetének megtervezése, amely magas minőségű természeti és épített környezetet eredményez a fenntarthatóság jegyében.
A zsűri szerint a Bivak Stúdió példaértékűen oldotta meg a feladatot. Nagyon tehetséges fiatal építészekből álló csapat, akik már több igazán izgalmas munkával álltak elő, köztük például a galyatetői kilátóval. Pályaművükben szépen kezelték a tereket, kiválóan alakították a belső kapcsolatrendszert – dicséri a tervezőket Erő Zoltán, Budapest főépítésze, a bírálóbizottság tagja, aki nagyon bízik benne, hogy a folyton mozgásban lévő, gránit szilárdságú koncepció mentén haladva meg is valósulnak majd ezek a kiváló tervek.
Tervünk alapvetését az épített örökséghez való viszonyulás határozta meg. Az irodaház-csarnok-diákszállás épülettriót egységes gondolati, térszervezési és anyaghasználati rendszerrel kapcsoltuk össze. Az utólagos hozzáépítésektől megtisztították a csarnokot ész meglévő irodaépületet is és új funkcionális kapcsolatokkal, kortárs hangnemben terveztük újra. Az új elemek, beleértve a diákszállás épületét, illeszkednek az expresszív klinker homlokzathoz – foglalták össze a terv fő gondolatát a győztes építészek pályaművükben. Különösen izgalmas megoldásnak tűnik a ház a házban elv alkalmazása. A csarnoképület nagy légtere megmarad, de számos új térrel gazdagodik a belső térben elhelyezett hol lábakon álló, hol lépcső tetején ülő vagy éppen egymásra rakott „tér-dobozok” révén.
A Bivak Stúdió győztes pályamunkájának elkészítésében részt vevő tervezők, szakértők:
Máté Tamás, Vass-Eysen Áron, Soóki Tóth Gábor, Berczi Zsófia, Madaras Botond, Madaras Koppány és Oltrai Tamás.
