A kínai egyetem mellett a Budai várból kitelepítendő Széchenyi Könyvtárnak és más kulturális intézményeknek is a Diákvárosban és környékén keresnének új helyet – erősítette meg a Népszavának Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója. Ez azt jelenti, hogy nem csak a nagy vitákat kiváltó Fudan egyetem vinne a főváros által támogatott Diákvárosnak szánt területből, hanem Demeter Szilárd víziója is.
A Fudan Egyetem budapesti campusával kapcsolatban sokat emlegetett Snohetta-féle városépítészeti mestertervben a terület déli csücskét eleve kulturális célokra szánták. Itt épülhetne fel a PIM főigazgatójának álma – a Széchenyi könyvtár mellett a Nemzeti Filmintézetet, a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetet (OSZMI), illetve ezek csatolt intézményeit magába foglaló – „edukációs-kulturális erőtér” vagy legalábbis egy része. Természetesen kiemelt beruházásként.
A januárban újabb két évre a nemzeti könyvtár és az irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztossá kinevezett, a magyar könnyűzenét és irodalmi életet 63 milliárdból újrahangoló múzeumigazgató elsőként arról szeretné meggyőzni a kormányt, hogy az OSZK végleges új központjának megépüléséig jelenlegi helyén maradhasson, ne kelljen közben átmeneti otthonba költöznie. Az Orbán-kormány egyre gyorsuló ütemben kebelezi be a várnegyedet. Ennek égisze alatt a Magyar Nemzeti Galériát a Városligetbe, az OSZK-t átmeneti helyekre költöztetné. Az új fővárosi vezetés azonban részben megakasztotta a Liget-projektet és vele a galéria kitelepítését, a Széchenyi Könyvtár körül azóta csak az ötletelés folyik. Demeter Szilárdnak, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatójának azonban határozott víziói vannak.
„Épp az imént egyeztettünk a Budapesti Fejlesztési Központtal (BFK), akik előkészítik a projektet. Jelen pillanatban az igényelt négyzetméterszámot tudjuk megadni, illetve azokat a szakmai koncepciókat, amelyekből a tervezők megérthetik, hogy a két – hozzám tartozó – intézmény (OSZK és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetet (OSZMI) – a Szerk.) mit szeretne jövőképként. Mindkét intézmény esetében az ott dolgozókra, illetve vezetőkre bíztam, hogy álmodják meg tudásuk szerint a lehető legjobb, világszínvonalú szakmai koncepciót. Bízom bennük, képesek erre.
- válaszolta Demeter Szilárd a 135 hektáros Diákváros területére tervezett intézményekre vonatkozó kérdéseinkre.
Arra a felvetésre, miszerint így tovább csökkenne a kollégiumok elhelyezésére rendelkezésre álló terület, Demeter azt válaszolta, hogy „a leendő Diákváros környékén még bőségesen található olyan ingatlanfejlesztési terület, ahol elférhet egy ilyen jellegű ingatlanfejlesztés. Már ha a kormány úgy dönt, hogy oda telepíti ezeket. Fürjes Balázzsal és Káel Csabával több lehetséges helyszínről is beszéltünk, de dönteni a kormány fog. Nem venném a bátorságot, hogy helyettük döntsek”.
Demeter szavaiból úgy tűnik, ez lehet az egyik óriásprojekt, amit Fürjes Balázs államtitkár a Diákváros-projekt elvétele után vigaszdíjként kapott. Káel Csaba mozgóképipar kormánybiztosként nem csupán a Nemzeti Filmintézet, hanem az SZFE új campusa okán vesz részt a projektben.
Arra kérdésünkre viszont nem válaszolt a PIM főigazgatója, hogy mikorra készülhetnek el a tervek, az épületek. Mint ahogy azt sem tudtuk meg, hogy mi lesz a felszabaduló épületekkel: eladják, vagy más intézmény költözhet oda? Az OSZK várbeli helyszínére már régóta pályázik a kormány, de az OSZMI által most használt Krisztina téri Áldásy-palota és a Bajor Gizi villa szintén értékes ingatlan.
Mint ismeretes a stratégiai megállapodás aláírására Palkovics László innovációs minisztert, a Diákváros projekt frissen kinevezett kormánybiztosát kérte fel a kormány, aki ezen a héten eleget is tesz ennek. Ebből is jól látható, hogy az Orbán-kabinet a fővárosi és a kerületi önkormányzat tiltakozása ellenére sem enged a kínai egyetemi 500 milliárdos tervből. Nem hatott sem Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester tervezett népszavazásról szóló bejelentése, sem Karácsony Gergely főpolgármester fenyegetése arra vonatkozóan, hogy visszalépnek az atlétikai világbajnokság rendezésétől, ha csökken a kollégiumi férőhelyek száma.
Palkovics szerint lesz elég hely mindenre, nem a diákváros kollégiumi helyének terhére építenék meg a Fudan Egyetemet. A kormánybiztos az Indexnek adott interjúban (lapunk kérdéseire az ügy kipattanása óta nem válaszol) azt mondta, hogy a tervek szerint „a földcsíknak eredetileg is csak a déli része a kollégiumoké, középen áll a vásárcsarnok, a harmadik, északi része egyetemi, intézményi övezet, itt épülne a Fudan, míg a negyedik földdarab a Soroksári út Pest felé eső oldala, ide cégek érkezhetnek, kutatóintézetek épülhetnek”. Palkovics nem érti, hogy ki és miért állítja, hogy kiszorul a diákváros a területről.
Aligha ugyanazt a mestertervet nézik Karácsony Gergellyel és Baranyi Krisztinával. A Snohetta-féle Fürjes által is bemutatott változaton ugyanis egyértelműen látszik, hogy a 135 hektáros „földcsíknak” nem csupán a déli részén, hanem a Fudan Egyetemnek szánt területen is épültek volna diákszállások, sőt lakófunkció, iroda és hotel is helyet kapott volna. Az összképen tovább ronthat a máshonnan ide telepített kulturális intézmények megépítése. Demeter Szilárd szerint a fenti intézmények Ferencvárosba telepítését Baranyi is támogatja.
– pontosított megkeresésünkre Baranyi Krisztina. A kerületi területfelajánlást pedig azzal indokolta, hogy a Soroksári út és a Gubacsi út közötti, a Koppány utcától az Illatos útig húzódó, a Diákváros fejlesztési területével csaknem megegyező méretű, a Fudan Egyetem budapesti campusának 3. ütemeként megjelölt diákvárosi területtel szemközti ingatlanegyüttes jelenleg alulhasznosított, csak néhány szedett-vedett épület, üzem, üzlet, raktár működik ott. Ez talán elég nagy lenne a Demeter-Káel-féle grandiózus tervek megvalósítására, a Diákvárosban megjelölt telkek ugyanis túlságosan kicsit ehhez. Kivéve, ha a kollégiumok ellenében növelnék a „kulturális erőtér” által elfoglalható területet.
