A fertőzésveszéllyel járó kapcsolatok, érintkezések számának csökkentését szolgáló szabályok alóli esetleges felmentések ügyében csekély engedményeket javasolnak, a tervezet szerint csak az idősotthonokban, bentlakásos ápolási otthonokban élő beoltottak esetében kellene visszavonni a korlátozásokat, enyhítendő az ilyen intézményekben élő emberek elzártságát.
Németországban egyelőre a Pfizer/BioNTech-, az AstraZeneca- és a Moderna-féle vakcinával igyekeznek elérni a Covid-19-cel szembeni közösségi immunitást. A szövetségi kormány legutóbbi adatai szerint péntekig a lakosság 7 százaléka - 5 855 864 ember - kapta meg mindkét adagot valamelyikből. Legalább egy adagot a lakosság 22,8 százaléka, 18 965 663 ember kapott - áll a magyar állami hírügynökség beszámolójában.
A SARS-CoV-2 harmadik hulláma egyelőre erősödik Németországban, de nem a szakértők által valószínűsített ütemben, hanem jóval mérsékeltebben. A hullám erősödésének kezdetén, márciusban készített modellszámításokban az állt, hogy a húsvét utáni napokban elérheti a 300-at a megelőző hét napon regisztrált új fertőződések százezer lakosra vetített száma.
Azonban ez a mutató egyelőre a második országos fertőzéshullám tetőzésének idején, az év elején mért 200 körüli szintet sem érte el. Az utóbbi napokban a 160-165 körül mozgott. A frissített szakértői elemzések ezt a jelenséget annak tulajdonítják, hogy a veszély hatására erősödött a lakosság óvatossága, tudatossága, így a legtöbben viszonylag fegyelmezetten tartják be a járványügyi szabályokat, amivel sikerült csökkenteni a harmadik hullám hevességét.
A szövetségi kormány vezetői és a tartományi kormányfők egyeztető testülete, az úgynevezett miniszterelnöki konferencia (MPK) hétfői közös tanácskozására készített előterjesztés alapja a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) április elején készített szakvéleménye, miszerint egy beoltott az utolsó adag - kétfázisú oltás esetén a második, egy adagból álló védőoltásnál az egyetlen adag - beadása utáni 15. naptól kisebb valószínűséggel terjeszti a vírust, mint egy tüneteket nem mutató fertőzött.
A berlini vezetés javaslata szerint erre a megállapításra építve be kellene vezetni, hogy a beoltottakat az utolsó adag beadása utáni 15. naptól kezdve ugyanúgy kell kezelni, mint a negatív SARS-CoV-2-teszttel rendelkezőket. Ugyanakkor kiváltságokkal, többletjogosítványokkal nem jár az oltás, vagyis a beoltottak is csak azokat az üzleteket kereshetik fel, csak azokat a szolgáltatásokat vehetik igénybe és csak azokat kulturális, sport vagy egyéb intézményeket látogathatják, amelyek működése az aktuális járványhelyzethez igazított szabályok alapján engedélyezett.
Erre utal az is, hogy nagyobb feszültség és rendbontás nélkül vezették be a hét végén az eddigi legszigorúbb járványügyi szabályt, az este 10 és reggel 5 óra közötti kijárási korlátozást. Ez a szabály az úgynevezett vészfékrendszer része, azokban a közigazgatási egységekben kell alkalmazni, amelyekben tartósan - egymás után három nap - 100 felett van a hétnapi fertőzésgyakoriság. A 412 közigazgatási egység - járás, város, nagyvárosi kerület - közül több mint 350 tartozik ebbe a kategóriába, de csak szórványosan és legfeljebb néhány száz résztvevővel tüntettek a kijárási korlátozás ellen.
Az RKI vasárnapi adatai szerint a hétnapi fertőzésgyakoriság országos szinten 165,50-en áll, emelkedett az egy héttel korábbi 162,30-hoz képest.
Az intézet kimutatása szerint az utóbbi 24 órában 18 773 fertőződést szűrtek ki tesztekkel, ez csökkenés az egy héttel korábbi 19 185-höz képest. Az új esetekkel együtt 3 287 418 ember szervezetében mutatták ki a vírust.
