;

Egyesült Államok;jobboldali média;Black Lives Matter;

- Fekete lányok és fiúk

A fagyi visszanyalt. A 17 éves Darnella Frazier előkapta a telefonját, és nem sokkal később az egész világ láthatta, hogyan térdelt George Floyd nyakán Derek Chauvin. Az amerikai feketéknek persze ez nem volt meglepetés, emberemlékezet óta ez megy. A rendőrök (nem mind, de sokan) úgy bánnak velük, mintha háborúban állnának. Floyd hamis húszdollárossal fizetett, aztán pánikrohamot kapott és nem akart beülni a rendőrautóba. Erre megölték. 2014-ben Eric Gardner engedély nélkül árult cigit New Yorkban, mire Daniel Pantaleo rendőr megfojtotta. Utolsó leheletével ugyanazt mondta, mint Floyd: Nem kapok levegőt! Pantaleo ellen még vádat sem emeltek, a rendőrségtől is csak öt évvel később bocsátották el, Chauvinra viszont hosszú börtön vár.

Mi volt a különbség? A Számítanak a Fekete Életek mozgalom. A BLM 2013-ban indult, amikor Floridában felmentették George Zimmerman polgárőrt, aki gyanúsnak találta, megpróbálta őrizetbe venni, végül agyonlőtte az ártatlan és fegyvertelen, 17 éves Trayvon Martint. Három fiatal fekete nő, az író-polgárjogi aktivista Alicia Garza, a Black Lives Matter szlogent kitaláló Patrisse Cullors és az író-stratéga-közösségépítő Opal Tometi ekkor döntött úgy, hogy ebből elég.

Az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának folyóiratában két éve megjelent tanulmány szerint a fiatal fekete férfiak között a rendőri erőszak az egyik vezető halálok (bár elmarad a közlekedési balesetek vagy az egymás közötti fegyveres erőszak mögött). Ezerből egy fekete férfi rendőr keze által vész el, a legveszélyesebb életkor a 20-35 év. A BLM kezdetben nem volt különösebben sikeres, mert a feketék mindezzel tisztában voltak, a fehéreket meg nem nagyon érdekelte. Donald Trump elképesztő elnöksége kellett hozzá, hogy egymásra találjanak a fiatal fekete és fehér (meg persze barna, sárga és egyéb) aktivisták.

Az eredmény ismert, bár a magyar tévénézők nem feltétlenül tudják, miért térdelnek a meccs előtt az angol futballisták, mert a hazai kommentátorok ezt általában nem mondják el nekik. Amikor a Ferencváros csatára, Tokmac Nguen egy gólja után George Floydnak igazságot követelő trikót villantott, a Magyar Labdarúgó Szövetség megrótta a csapatát. A Magyar Távirati Iroda sem siet megvilágítani a már világszerte elterjedt mozgalom kiváltó okait, de mit is lehet várni, ha a külpolitikai szerkesztőknek előírják, hogy a szélsőtrumpoldali Breitbart Newst tekintsék hiteles hírforrásnak? A köztévé külpolitikai tótumfaktuma mostanság minden erejével a CNN-t próbálja diszkreditálni, és eszébe sem jut a saját portája előtt söpörni; a Magyar Nemzetben pedig olyan hisztérikus hangvételű cikkeket közölnek Amerikáról, amilyenek még a Breitbartnál sem jelenhetnének meg.

De legalább Bayer Zsolt megnyugodhat. Ha autójával embert akar ölni, most végre megteheti, csak Floridába kell átruccannia, ahol a republikánusok törvénybe foglalták a sofőrök jogát a tüntetők, például a BLM hívei közé hajtásra. A rasszisták kétségbeesett utóvédharcot folytatnak, az óra meg azt mondja: tik-tak.