A februári 3,4 százalékos éves infláció után márciusban már 3,7 százalékos áremelkedést mért a Központi Statisztikai Hivatal. Ezen belül az élelmiszerárak 2,7 százalékkal emelkedtek 2020 hasonló időszakához képest. Az átlag alatti drágulás azonban nem árcsökkenés. Sőt! A boltokat, piacokat járva ennél lényegesen magasabb áremelkedések köszönnek vissza az ártáblákról. Ezt különösen az alacsony jövedelmű rétegek érzik, különösen a nyugdíjasok, akik járadékát évente egyszer, a rossz inflációbecslás miatt esetleg kétszer módosítják az értékállóság jegyében.
Az okok között szerepel az elmúlt 5 évben egyre gyakrabban jelentkező tavaszi fagy. Ebben az évben is egy hónap alatt 18 fagyos éjszakát mértek, s ez elegendő volt ahhoz, hogy a kajszi és őszibarack termés 70-80 százaléka odalegyen. Pedig a két kedvelt gyümölcsöt a fagykár miatt már 2020-ban is kilónként 700-900 forintért mérték a főszezonban, de idén valószínűleg inkább az 1 000 forintos ár lesz a jellemző. A helyzetet tovább rontja, hogy a fagy nemcsak a magyar termelőket sújtotta, de a francia, spanyol, olasz gazdák barackosaiban is nagy pusztítást végzett.
A hazai alapgyümölcsnek számító alma szerencsére nem sínylette meg ilyen mértékben a hideg időjárást, de a tavalyi fagykárok miatt 400-450 ezer tonna termett, ami fele az átlagosnak. A jonatán eltűnőben, igaz, egyre több új, korszerűnek számító fajta jelent meg a piacon. Emiatt az árak is szélsőségesen eltérnek. A kilónként 350-400 forintos almák mellett egyre gyakrabban látni az árcédulákon ezerhez közelítő, vagy még nagyobb számokat.
Változhat a baromfihús-fogyasztás is. Az évi átlagos egy főre jutó 35,5 kiló valamelyest csökkenhet, mert ebben a termékcsoportban is szárnyalni kezdenek az árak. A KSH adatai szerint a comb ára egy év alatt 3, de a szárnyé 7 százalékkal nőtt, azonban a szakemberek szerint az idei drágulás ezt jóval túlszárnyalja majd.
Az ágazat önköltségének mintegy kétharmada a takarmány, s ennek ára az utóbbi időben 30 százalékkal emelkedett, ami 20 százalékos költségnövekedést jelent a termelőknek - mondta el a Népszavának Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke. Nagy kérdés, hogy a feldolgozók, a vágóhidak ezt milyen mértékben tudják érvényesíteni a kereskedőknél, s azok milyen mértékben hárítják át a fogyasztókra a költségnövekedést.
Az árakat azért is nehéz előrejelezni, mert több, egymásnak is ellentmondó hatás befolyásolhatja azokat. A még mindig meglévő fagyasztott készletek lefelé nyomják az árakat, viszont a hotelek, a vendéglátás, a közétkeztetés - az úgynevezett HeReCa szektor - lassú újraindulása növeli a keresletet.
- jegyezte meg Csorbai Attila.
A baromfihús fogyasztói árak nagyjából 10 százalékkal emelkedhetnek idén - vélekedett Raskó György agrárközgazdász és a lajoskomáromi mezőgazdasági integráció vezetője. A sertéságazatban is átlagosan a termelési költség kétharmadát a takarmány teszi ki. Az élő sertés kilóját korábban 350-360 forinttal számolták, ami többnyire veszteséget termelt, ez az összeg mára meghaladja a 400 forintot, s jelenleg ezen a szinten állandósulni látszik.
A lakossági vásárlóerő gyengesége, a járvány miatt megnövekedett munkanélküliség, vállalati csődök mellett az élelmiszerláncok közötti erős verseny is kordában tarthatja az árakat. A szakember szerint a húsárak növekedésében jelentős szerepe van a takarmány, elsősorban a kukoricaárak drasztikus emelkedésének. Ennek oka egyebek mellet az is, hogy a Covid-19 járvány miatti korlátozások enyhítésével, a turizmus, a gazdaság újraindulásával kapcsolatos várakozások felhajtották a kőolaj iránti keresletet és az árakat. Ez viszont alaposan megnövelte a bioetanol keresletet, s csak Magyarországon 2,5 millió tonna kukoricát képesek feldolgozni a bioetanol üzemek. További nagyjából egy millió tonnát pedig az izocukor-gyártás visz el. Vagyis a hazai 8-8,5 millió tonnás hazai kukoricatermés több mint egyharmada válik ipari nyersanyaggá.
– jegyezte meg Raskó György. A gazdák a hazai üzleteknél is euróban számolnak, hiszen a termékeiket exportálhatják is, ha itthon nem kapják meg a kívánt összeget. A kereslet pedig óriási - tette hozzá.
Jelenleg a szántókon szépen fejlődnek a kalászosok, a kukorica is a földben, ha nem lesz drámai aszály, vagy más időjárási katasztrófa, átlagos, jó termés várható. Az élelmiszerárak mérséklődésére ennek ellenére kevesen számítanak, de a drágulás üteme lassulhat.
Az évi 24 ezer tonna hazai hal 80-87 százaléka ponty, a többi csuka, szürkeharcsa, süllő, busa, amúr. Az intenzív termelés 5 ezer tonnás, s ennek 90-95 százaléka az afrikai harcsa, a fennmaradó mennyiségen osztoznak a süllő, a szürke harcsa és a tokfélék.
