Az első negyedévben 5890 milliárd forint folyt be az államháztartásba, ez majdnem 10 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, vagyis nem úgy néz ki a költségvetés, mint amelynek bevételei oldalát nagyon megtépázta volna a koronavírus-járvány. Szinte minden adónemből több folyt be január-márciusban, mint tavaly. Nőttek a társasági adóból, az általános forgalmi adóból, a személyi jövedelemadóból és a társadalombiztosítási járulékból származó bevételek.
Az 5890 milliárd bevétellel áll szemben központi alrendszer 6953 milliárd forintos kiadása, így jött össze három hónap alatt rekordméretű 1144 milliárd forintos államháztartási hiány. A kiadások több mint 13 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának teljesítését. A tavalyinál többet költött az állam a helyi önkormányzatok támogatásaira, az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásokra, az EU-tagdíjra, valamint nőttek a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is. Alacsonyabban teljesültek viszont az előző évi első háromhavi kifizetéshez képest – többek között – a lakásépítési támogatások, az uniós, valamint a kamatkiadások is.
A járványügyi védekezésre az első három hónapban csaknem 343 milliárdot költött a kormány a közel 7000 milliárdos főösszegből, vagyis nem lehet arra fogni a hiányt, hogy elszálltak a járványkezelési költségek. Ez nem is meglepő, hisz a kormány már tavaly is a járványra hivatkozva költött el több ezer milliárd forintot állami cégekre, sportberuházásokra, NER-alapítványok feltőkésítésre, s ez a tendencia láthatóan folytatódott az első negyedévben is, de nem zárható ki, hogy a következő hónapokban tovább gyorsul. A pénzügyminisztériumi beszámolóból derül ki, hogy az év elején már 45 milliárdot tettek a Paks 2 projektcégébe, de jelentős pénzeket fordítottak az uniós támogatások megelőlegezésére is, de 131 milliárdot költöttek a honvédségi harcjármű- és helikopterbeszerzésekre is, amelyek szintén növelték a hiányt.
A tervekben a kormány nem fejti ki, hogy mire költene el idén is több ezer milliárd forintot, a fideszes többségtől biankó csekket kér a hiány 2500 milliárd forintos növelésére. Az elmúlt napokban több olyan törvényjavaslat került a parlament elé, amely tucatjával állítaná fel az úgynevezett vagyonkezelő alapítványokat, amelyekbe több ezer milliárd forintnyi vagyont rakna a kormány. Ezen vagyonkezelő alapítványok közös jellemzője, hogy a vezetésben a Fideszhez hű kurátorok ülnek, így lehetővé téve egy kormányváltás esetén is a NER gazdaságának működtetését, vagyis az állami pénzek magánpénzé alakítást.
