„Mit volt mit tenni, felvettem – szabódik P., a 30-as dunántúli kommunikációs szakember, aki Budapesten él, az egyik fapados hitelezésre specializálódott szolgáltatónál nyúlt bele az év végén egy 500 ezer forintos hitelbe. – Megszűnt az állásom, fizetni kell az albérletet. Abban a kisvárosban, ahonnan jövök, esélyem sincs munkát kapni, ha kerülni akarom a NER-közeli cégeket. Márpedig kerülni akarom őket. Három hónapot adtam magamnak, hogy állást találjak, de hosszabbítok az ígérettel. Más lehetőségem nem volt, csak így tudtam hamar pénzhez jutni.”
P. – az átlagos (nagy) megszorultságú – fapadoshitel-felvevőktől eltérően olvasta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) intelmeit a meggondolatlan eladósodás veszélyéről.
„Szép munka. A hajamra kenhetem – összegzi élményeit a digitális füzetkéről. – Ha rászánod magad a gyorskölcsönre, akkor bajban vagy. Ha bajban van, nemigen segít rajtad a mégoly bölcs pénzügyi edukáció sem. Egyszer persze majd én is előrelátó leszek, és lesz vésztartalékom, sőt pénzem, mint a pelyva. De akkor majd pont nem szorulok a bankok segítségére.”
Máról holnapra
A tavalyi válságos év betett a szabad felhasználású személyi hitelezéssel kereskedő bankoknak is, a kormány meghúzta a THM (teljes hiteldíjmutató)-hitelplafont (jegybanki alapkamat plusz 5 százalék), és döntött a hitelmoratóriumról, amely június 30-ig hatályos. Mindez, a megszeppent háztartások érthető óvatosságával együtt, jócskán megfaragta a hitelkihelyezés értékét. Az elmúlt év novemberéig 314 milliárd forint értékű személyi hitelt folyósítottak a pénzintézetek, szemben a megelőző év 523 milliárdos összegével.
„A hitelmoratóriumnak – lép ki P. az adós szerepéből – kétségkívül van egy hálás következménye, levegővételhez jut a munkáját veszített ember, vagy akinek csökkent a fizetése. De ha jobban belegondolunk, ez nem szól másról, mint hogy a kormány igen dörzsölt módon függőségben tartja az embereket. Azt kommunikálja, hogy kétezermilliárd forint értékben segített, de a családok nagy részének egy kanyi vasat nem adott. Légy hitelcsapdában, és nem ugrálsz, nem lájkolod az ellenzéket, hanem megbecsülöd a munkahelyedet és az úgynevezett két számjegyű reálbér-növekedést. Mihez képest…”
Kovács László hitelszakértő, a Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke aggódik a családok hitelképessége és eladósodása miatt.
„Aki gyorskölcsönt vesz fel, az pórul fog járni – mondja a szakember. – A gyorskölcsönökre mindig is szükségük volt az embereknek, mivel nem tudtak vagy nem akartak tartalékot felhalmozni. Egy jelentős réteg napról napra él, megtakarítása nincs. Ezért bármilyen váratlan esemény hatására – elromlik egy háztartási gép vagy haláleset következik be – kénytelenek ezekhez a cégekhez fordulni hitelfelvételért.
Az egyesület elnöke szerint a hitelcélok alig változtak az elmúlt évtizedben, de valószínűsíti, hogy habár a mindennapi megélhetés finanszírozására csak kevesen igényelnek gyorskölcsönt, azért ez sem példa nélküli. Márpedig ez a holnap felélése, ami rendre visszaüt. Ismeretei szerint talán a Provident esetében látható, hogy a mindennapi megélhetés finanszírozására nyújt kölcsönt, de ezzel szerinte csak még nagyobb arányban hozza nehéz helyzetbe az adósokat.
„Akkor van probléma, ha az adós fizetési késedelembe esik. A három legismertebb fapadoskölcsön-kihelyező kifejezetten kemény behajtási eljárást alkalmaz, és sok esetben nem az MNB ajánlása alapján hajtják be a követeléseiket” – mondja Kovács László. A legnagyobb problémát abban látja, hogy a valódi hitelbírálati eljárás sokszor hiányzik. Fizetési nehézség esetén akár egy pár százezer forintos tétel is komoly fenyegetést jelenthet a családok vagyonára végrehajtás esetén. „Ehhez járul még az is, hogy követeléskezelési törvény hiányában a követeléskezelők gyakorlatilag kontroll nélkül garázdálkodhatnak azoknál az adósoknál, akik nem szerződésszerűen tudnak fizetni. Rengeteg lejárt, elévült követelést érvényesítenek. Az egyesületnél nagy számban találhatók olyan kis összegű gyorskölcsönök következményei, amely tanulságképpen megszívlelendő az adósok részére.”
Hétköznapi hitelcélok
Az egyesület elnöke ismer olyan esetet, amikor egy 200 ezer forintos kártyatartozás után a bank követelése 1,2 millióra hízott, máskor egy 500 ezer forintos áruvásárlási hitel kerekedett ki egészen 2,3 milliós summáig, s persze a követelésig a bank részéről.
„Gyorskölcsönök mindig is voltak, és lesznek is. Minden embernek, háztartásnak, családnak törekednie kellene valamilyen szintű havi megtakarításra. Ez lehet akár havi pár ezer forint, amit nem költünk el se mosógépre, se a mindennapi megélhetésre, hanem csak rendkívül megalapozott célokra képezünk vésztartalékot” – int a szakember.
A hitelszakértő szerint dőreség, hogy sok esetben olyanok is elfogadták a moratóriumot, akik egyébként rendesen tudták volna fizetni a hitelüket. Ezáltal maguk növelték meg a visszafizetendő összeg nagyságát. Szerinte ez országosan igen jelentős összeg lehet, és sok konfliktus származik majd belőle, mikor az ügyfelek megkapják az egyenlegértesítőjüket. Olyan hiba előfordult, hogy egy adós a bankfiókban kérte, hogy nem kíván részt venni a moratóriumban, de az átállítás mégsem történt meg, és továbbra is a „védett körben” maradt az ügyfél.
Az említett Provident 20 éves fennállása óta „az eladósodás elkerülése érdekében működik együtt ügyfeleivel”. „Az eladósodással szembeni morális fenntartásaink mellett üzleti szempontból sem érdekünk annak támogatása, hiszen az visszafizetési képtelenséget feltételez, amely az üzlet eredménytelenségét jelentené. Vállalatunknál a tudatosan választott, megfontolt döntés alapján igényelt és visszafizethető kölcsönök folyósítását támogatjuk. A mostanihoz hasonló rendkívüli időkben különösen fontos a felelős hitelezés, amely elválaszthatatlan üzleti gondolkodásunktól és tevékenységünk alapja.” A cég készséggel reagált kérdéseinkre kommunikációs ügynökségén keresztül. Ha (és amennyiben, ugye) a fenti mondataik igazak, vagy azok lesznek valamikor szerte az országban, fejünk sem fájhat majd a rendszerszintű eladósodás miatt.
„A 2020-as évhez és az azt megelőző időszakokhoz képest is azt kell elmondjuk, hogy minden tekintetben csökkent a hitelezési tevékenységünk. Tapasztalataink szerint a hiteltörlesztési moratórium bevezetése következtében a háztartásoknál maradó összegek jelentősen csökkentették a hitelfelvételi motiváltságot.”
A Provident Pénzügyi Zrt. a kis összegű, szabad felhasználású kölcsönökre specializálódott, így – például az áruhiteleket vagy lakáscélú jelzáloghiteleket nyújtó szolgáltatókkal ellentétben – nem tudnak releváns adatot szolgáltatni a hitelcélokról. De az feltehető, hogy a háztartások továbbra is hétköznapi szükségletek megvalósításához folyamodnak hitelért.
Minősített esetben
A cég jelezte azt is, hogy a tavalyi intézkedéseiket is a mindenkori kormányzati szándékkal és előírásokkal összhangban vezették be. Ennek megfelelően a helyzethez igazították és szigorították a kockázatkezelési eljárásukat. A három európai felügyeleti hatóság nemrégiben hívta föl a bankszektor tagjai figyelmét a fentiekre és a tartalékolási politika áttekintésére. Erről (és egyebekről) a másik két ismertebb pénzügyi szolgáltatót, a Cofidist és a Cetelemet is kérdeztük, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Az év eleje óta már hét bank – köztük fapadoshitel-nyújtók – minősítették terméküket, és kaptak az MNB-től Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitel (MFSZ) státuszt. Az OTP Bank, a Takarékbank, az Erste, a Cofidis, a Cetelem és a Budapest Bank és utóbb az MKB vállalta, hogy a szabad felhasználású, akár hitelkiváltásra is alkalmas termékeket fix kamatozással teszik elérhetővé, és beleférnek egy 10-15 százalékos felársávba: ennyivel mehetnek az alapkamat fölé, de a folyósításnak persze feltételei vannak. Olyanok, amelyekhez általában jó adósnak kell lenni, általában jó fizetéssel, bankba utalva.
