Törvényjavaslatot nyújtott be kedden az MSZP a minimálbér jövedelemadó-mentességének biztosításáról, illetve az alacsony fizetések adóterheinek mérsékléséről. Ennek értelmében évi 2 008 800 forintig 15 százalékos, legfeljebb havi 25 110 forint adójóváírás csökkentené július 1-jétől a számított adót. Azaz a havi bruttó 167 400 forintos minimálbér után nem kellene szja-t fizetni. Az efölötti kereseteknél havi 321 ezer forintig – vagyis a 2020-as mediánbér mértékéig - sávosan csökkenne az adó mértéke.
A javaslat indoklása szerint ezzel a minimálbért kereső dolgozók havonta 25 110, évente mintegy 300 ezer forinttal többet vihetnének haza. A bruttó 219 ezer forintos garantált bérminimum mai 145 ezer forintos nettója helyett pedig 162 ezer forintot kapna a munkavállaló, ami havi 17 ezer, évi 200 ezer forintos többletet jelentene.
Komjáthi Imre, az MSZP elnökhelyettese szerint javaslatukkal a munkavállalók fele, mintegy 2,3 millió ember járna jobban – azok, akik most a 321 ezer forintos mediánbérnél kevesebbet keresnek. Megjegyzendő, hogy a számítás nem teljesen helytálló. A mediánbér ugyanis valóban az az összeg, amelynél a dolgozók fele kevesebbet keres, a 2020-as bruttó 320 582 forintos mediánbért azonban nem a 4,6 millió foglalkoztatott keresete, hanem egy jóval szűkebb dolgozói réteg fizetése alapján számolta ki a KSH. Csak annak a 2,7 millió teljes munkaidős alkalmazottnak a bérét vették figyelembe, aki legalább 5 fős cégnél, költségvetési intézménynél, vagy jelentősebb nonprofit szervezetnél dolgozott teljes munkaidőben. Vagyis teljes bizonyossággal csak annyi állítható, hogy 1,35 millió alkalmazott jobban járna a javaslattal. Valószínűleg azonban ennél jóval többen kaphatnának adójóváírást, a KSH által a béradatok kiszámításakor figyelembe nem vett foglalkoztatottak ugyanis jó eséllyel még kisebb fizetést kapnak. Erre utal az is, hogy amikor az összes cég teljes munkaidős alkalmazottainak fizetését belevette a KSH a számításba, akkor csak bruttó 307 016 forintra jött ki a 2020-as mediánbér. Ez a számítás is csak 2,96 millió alkalmazott kereseti viszonyait tükrözi azonban. A teljes, 4,6 milliós foglalkoztatotti körre vonatkozóan a KSH nem közöl kereseti adatokat.
Komjáthi Imre sajtótájékoztatóján arról is beszélt: meggyőződésük szerint a minimumból már nem szabad elvenni, márpedig az elmúlt 11 év Fidesz-kormányzása alatt azt látták, hogy „az éhesek kenyeréből letörnek, a jóllakottak hasát viszont teletömik”. A magyar minimálbér jelenleg uniós szinten a sereghajtók között van, a Visegrádi országok körében pedig a legalacsonyabb, és még ezt az összeget is kiemelkedően magas, összességében több, mint 30 százaléknyi adók terhelik – mutatott rá. Szerinte az adócsökkentésre megvan a fedezet, csak a Fidesz akarata kell, hogy ne csak az oligarchákat pénzelje, hanem elkezdje felzárkóztatni az alacsony béreket – fogalmazott ki Komjáthi Imre. Kijelentette: ha Orbán Viktor 133 bátor embere erre most nemet mond, akkor az MSZP 2022-ben fogja adómentessé tenni a minimálbért.
A magyar minimálbér 2017-ben még megelőzte a cseh legkisebb fizetést is, a jelenlegi bruttó 167 400 forintos összegnél viszont már a román legkisebb fizetés is magasabb, hiszen átszámolva annak bruttó összege 171 ezer forint. Mindez annak ellenére van így, hogy az elmúlt években ütemesen emelkedtek a legkisebb fizetések: a minimálbér 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban is rendre évi 8 százalékkal, a garantált bérminimum összege pedig rendre évi 12, 8, 8 százalékkal lett magasabb. Az idei évben azonban hosszas huzavona után csupán 4 százalékos minimálbéremelést hirdetett ki a kormány; azt is csak február 1-jétől, így az éves növekedés mértéke még ezt a szintet sem éri el. Eközben a forint olyan mélységekbe zuhant, hogy a tavalyi 317 euró helyett az emelés után kevesebbet, mindössze 309 eurót ér a nettó 111 321 forintos magyar minimálbér. Ez a nettó összeg szintén jelentősen lemarad a V4-es országokétól: a cseh minimálbéresek 519, a szlovákok 510, a lengyelek 442 eurót vihetnek haza.
