Célegyenesbe fordult az Európai Unió 750 milliárd eurós (folyó áron: 800 milliárdos) járványügyi alapjáért zajló versenyfutás. A tagállamoknak április 30-ig kell benyújtaniuk az Európai Bizottságnak részletes terveiket arról, hogyan kívánják elkölteni a pénzügyi eszköz oroszlánrészét kitevő helyreállítási alapból érkező támogatásokat, illetve hiteleket.
Valdis Dombrovskis gazdasági ügyekért felelős bizottsági alelnök a múlt héten sejtetni engedte, hogy nem minden ország fog elkészülni a határidőre, de néhány hetes csúszás még belefér: “Ha kell, inkább dolgozzanak még egy-két hetet a terveiken, minthogy ragaszkodjanak a kitűzött dátumhoz”.
João Leão portugál pénzügyminiszter - aki ebben a félévben az EU27-ek gazdasági és pénzügyminiszteri tanácsának soros elnöke - a tárcavezetők pénteki ülése után azt mondta, hogy a nemzeti tervek túlnyomó része alapos, és például a görög, a francia, a spanyol és a portugál benyújtásra kész. Bizottsági tisztségviselők az eddig megismert munkadokumentumok alapján azt állítják, hogy a tagállamok inkább befektetésekre, és kevésbé reformokra költenének, holott az új támogatási eszköz a gazdaság korszerűsítésére is szolgál, nem pusztán a pandémia előtti állapot helyreállítására.
Az Európai Bizottságnak a kézhez vételtől számított két hónapon belül véleményeznie kell a programokat, hogy megfelelnek-e a közösen jóváhagyott szempontoknak és feltételeknek. Ez még akkor sem lesz könnyű feladat, ha a dokumentumok nem egyszerre érkeznek be a brüsszeli hivatalba, hiszen a görög 2000 oldalas, az olasz 600… Kedvező minősítés esetén a nemzeti tervek a döntéshozó pénzügyminiszteri tanács elé kerülnek, amely négy héten belül kimondja az utolsó szót. Ha minden jól megy, az első részletek már augusztusban megérkezhetnek a fővárosokba. Idén a tagállamok a számukra megjelölt keret 13 százalékát hívhatják le.
Az elképzelések szerint már júliusban megtörténhet az első kötvénykibocsátás, ha addig az EU27-ek ratifikálják az EU bevételi plafonjának megemeléséről szóló határozatot. Eddig 17 ország hagyta jóvá a jogszabályt, Magyarországon az Országgyűlés már általános vitát folytatott róla, de a német alkotmánybíróság és a lengyel koalíciós vita megakaszthatja a folyamatot. A karlsruhei testületnek - állampolgári beadvány nyomán - azt kell tisztáznia, hogy az uniós adósságkibocsátás nincs-e ellentétben a német alkotmánnyal, amely a parlamentre ruházza az adófizetők pénzével gazdálkodó kincstár demokratikus ellenőrzését. A varsói kormánypártok pedig azon vitatkoznak, hogy felvállalhatja-e Lengyelország más tagországok tartozásának a visszafizetését. Brüsszelben egyelőre nem izgulnak a ratifikációs folyamat elhúzódása miatt, Johannes Hahn költségvetési biztos a múlt héten optimistán nyilatkozott a júliusi hitelfelvétel lehetőségéről.
