A legfrissebb kutatások ketyegő bombaként emlegetik a járvány miatt keletkező egyre nagyobb mennyiségű hulladékot. A vadvilágban ez már fel is robbant – legalábbis ezt állítja egy friss holland tanulmány, amelyről a NRGreport.com számolt be.
Arra keresték a választ a Leiden Egyetem és a Naturalis Biodiverzitás Központ szakértői, hogyan befolyásolja a koronavírus-járvány miatt keletkező műanyaghulladék a vadvilágot. A kutatást az inspirálta, hogy egy olyan sügért, illetve a tetemét találták meg, ami egy orvosi gumikesztyűbe akadva pusztult el. A „koronahulladék első holland áldozatának” felfedezése után a szakértők biztosak voltak benne, nem ő lesz az utolsó.
A szakértők közösségimédia-posztokat és helyi újságcikkeket figyelve észrevették, hogy az Egyesült Királyságból hulladékba akadt rókákról jöttek hírek, Kanadából pedig többnyire eldobott orvosi szájmaszkba gabalyodott madarakról írnak és posztolnak. Azt látták, hogy sünök, sirályok, rákok és denevérek is találkoznak eldobott, egyszer használatos műanyagokkal.
A szakértők azt is találták, van, hogy az állatok el is fogyasztják a hulladékot: jöttek jelentések maszkot rágó csimpánzokról, és olyan pingvinről, amelynek a gyomrában találtak ilyet. A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy még a háziállatok is veszélyben lehetnek: véletlenül lenyelhetnek maszkokat, ennek következtében akár éhen is halhatnak, mert nem képesek rendesen enni vagy emészteni.
Szomorú az is, hogy egyre több állatfaj kezdte felhasználni a járványhulladékot, például fészeképítésre: Hollandiában egy vízityúk fészkében találtak maszkokat és kesztyűket, amelyeket valószínűleg nem megfelelő módon dobtak ki. Ezeket ugyanis veszélyes hulladékként kellene kezelni. A szakértők felhívták a figyelmet, ha ezeket a felszereléseket a kommunális hulladékba dobjuk, a természetben végezhetik, aminek súlyos következményei lehetnek a vadvilágra nézve.