;

Egyesült Államok;Törökország;Fekete-tenger;hadihajók;

- Amerika hadihajókat küld a Fekete-tengerre, az oroszok Ukrajna lerohanását sem zárják ki

Az Egyesült Államok tájékoztatta Ankarát, hogy a jövő héten a Fekete-tengerre küldi két hadihajóját a törökországi tengerszorosokon keresztül – közölték pénteken török külügyminisztériumi források, a montreux-i egyezményre hivatkozva.

Az 1936-ban aláírt montreux-i nemzetközi hajózási egyezmény az, amely szavatolja Törökországnak a Boszporusz és a Dardanellák tengerszoros kizárólagos ellenőrzési jogait, valamint szabályozza a hadihajók fekete-tengeri jelenlétét. A török közlés szerint az egyik amerikai hadihajó április 14-én, a másik április 15-én érkezik majd a Fekete-tengerre. Visszatérésük előreláthatólag május 4-én, illetve május 5-én várható.

Az amerikai lépés előzményeként a kelet-ukrajnai Donyec-medencében március 26-án ismét kiéleződött a helyzet, gyakorivá váltak a tűzpárbajok az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák között, amelyekért a felek egymást teszik felelőssé.

Amint a Népszava is beszámolt róla, az utóbbi napokban komoly csapatösszevonást hajtott végre az orosz hadsereg az ukrán határ közelében. Az ügy komolyságát jelzi, hogy Joe Biden amerikai elnök múlt vasárnap telefonon hívta fel emiatt ukrán kollégáját, Volodimir Zelenszkijt.

Kijev a szakadár területek demarkációs vonalánál, Oroszország pedig az Ukrajnával közös határa közelében csapaterősítést hajtott végre.

Kijev szerint az orosz hadsereg nagyjából harminc zászlóaljat csoportosított a határ orosz oldalára, az ukrajnai Donyec-medence megszállt területeire és az Ukrajnától jogellenesen elcsatolt Krím félszigetre. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön a Donyec-medencei demarkációs vonalnál elkövetett provokációkkal vádolta meg az ukrán hadsereget. Washington mellett Németország, Lengyelország és az Európai Unió is kifejezte aggodalmát az ukrán-orosz határ térségében összevont orosz csapatok miatt.

 Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden telefonon egyeztetett a kérdésben és a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus súlyosbodása kapcsán az ukrán elnökkel. Volodimir Zelenszkij aznap a Twitteren azt közölte: 

„az egyetlen út a háború befejezésére az, ha Ukrajna csatlakozik az észak-atlanti szervezethez, és sürgette, hogy országa kapja meg a NATO-tagsági cselekvési tervet”.

Erre reagálva, pénteken Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő moszkvai sajtótájékoztatóján lényegében Ukrajna nem is titkolt megszállását helyezte kilátásba, amikor kijelentette: 

„Ukrajna elméleti NATO-csatalakozása a feszültség nagyfokú növekedéséhez vezetne az ország délkeleti részén, és visszafordíthatatlan következménnyel járna az ukrán államiságra nézve.”

Fülöp a görög és a dán királyi családba született, de Franciaországban, Németországban és az Egyesült Királyságban végzett tanulmányai után 1939-ben, 18 éves korában belépett a Brit Királyi Haditengerészetbe. 1939 júliusától kezdett levelezni a 13 éves Erzsébet hercegnővel, akivel 1947. november 20-án összeházasodtak. Amikor Erzsébet 1952-ben királynő lett, hivatalosan is brit herceg lett. Lelkes sportrajongó volt, 780 szervezetnek a tagja, védnöke vagy az elnöke, a brit uralkodói házastársak közül, ő szolgált a leghosszabb ideig az uralkodó mellett és a brit királyi család legidősebb férfi tagja. 2017-ben visszavonult a közélettől, két héttel szívműtétje után, 2021. április 9-én 99 éves korában hunyt el.