Antoine Vitkine filmje, a Savior For Sale (Megváltó eladó) szerint a párizsi Louvre Múzeum elemzései arra a következtetésre jutottak, hogy a Salvator Mundi (Világmegváltó, vagy Világmegmentő) olajfestmény Leonardo da Vinci műtermében készült, de maga a mester csupán „közreműködője” volt az alkotás elkészültének. Ez az igazi oka, hogy a festmény nem került be a párizsi Louvre nagy Leonardo-kiállításába – írta a The Art Newspaper. A filmet április 13-án mutatja be a francia köztelevízió 5-ös csatornája, amelyet a művészeti folyóirat szerkesztője, Alison Cole a premier előtt tekinthetett meg.
A Salvator Mundit a világ legdrágább, aukción elkelt festményeként tartják számon, 2017-ben a New York-i Christie's aukciós ház árverezte el 450 millió dollárért (ma mintegy 135 milliárd forintért). Az aukció óta nem szerepelt nyilvános kiállításon. A titkos vevő állítólag Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg volt – bár ezt Rijád a mai napig tagadta.
A festményt 2011-ben hitelesítették brit művészettörténészek Leonardo da Vinci műveként, Sir Charles Robinson brit gyűjtő 1900-ban még Leonardo milánói tanítványa, Bernardino Luini alkotásaként vásárolta meg. A festmény szerzőségének témája akkor merült fel újra, amikor a festményt 2019-ben a várakozásokkal ellentétben nem mutatták be a Louvre-ban megrendezett nagy Da Vinci-kiállításon – a kétkedő művészettörténészek többek között azt vetik fel, Leonardo sosem festett ennyire százszázalékos szembenézeti portrét, amelyen a modellnek sem a fejét, sem a testét nem fordította el.
Amint arról a dokumentumfilm a francia kormány névtelen, magas beosztású alkalmazottjaira hivatkozva beszámolt: a Louvre tudományos – többek között röntgenes – elemzésének eredményei a festmény szerzőségéről a szaúd-arábiai képviselők nemtetszését váltották ki. A szaúdi koronaherceg a film szerint állítólag azt követelte, hogy a Salvator Mundit százszázalékos da Vinci néven mutassák be a kiállításon, és akasszák fel a még híresebb Mona Lisa mellé. (A Salvator Mundit a Christie's árverése előtt a férfi Mona Lisaként is méltatták.) A film szerint Emmanuel Macron francia elnök ellenezte a koronaherceg akkori követeléseit, és inkább a Louvre szakértőire bízta, hogy Szaúd-Arábia képviselőivel tárgyaljanak arról, hogyan kellene a festményt bemutatni a kiállításon.
Politikai, hírszerzési, védelmi, gazdasági és kulturális témák: a 2018 áprilisában tartott nagy francia-szaúdi csúcstalálkozón mindezek terítékre kerültek, az al-ulai megállapodásban Szaúd-Arábia többek között Franciaországnak kizárólagos szerepet adott al-Ula – kulturális örökség tekintetében és turisztikai szempontból is kiemelten fontos – térségének fejlesztési projektjében. A megállapodás tíz évre szól, potenciálisan több tízmilliárd euró értékű.
Bár a Salvator Mundi Louvre-beli bemutatásával a francia diplomácia elősegíthette volna, hogy Szaúd-Arábia kulturálisan megnyíló, modern államként reprezentálja magát, Emmanuel Macron a művészettörténeti kérdéseket inkább a művészettörténészekre hagyta. Nem úgy, mint januárban Orbán Viktor, aki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kérésére „visszaadta” a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből II. Zsigmond Ágost gyermekpáncélját – bár a páncél de facto sosem volt II. Zsigmond Ágosté, és 1970 előtt sosem járt Lengyelországban.
A 2019 októberében nyílt, majd 2020 februárjában bezárt Leonardo da Vinci-kiállítás kirobbanó sikert – több mint egy millió látogatót hozott – a Louvre-nak, ami abszolút rekord. Ám a pandémia miatt a párizsi múzeum 2020 nagy részében zárva tartott, a látogatószáma így a negyedére, 2,7 millió főre csökkent. A durva bevételkiesésének kompenzálására a Louvre 46 millió euró (mintegy 16,5 milliárd forint) állami támogatást kapott még az év elején – a jelek szerint Macron nem tekinti a művészettörténészeket a diplomácia inasának, meg sem fordult a fejében, hogy bosszút álljon a szaúdi-ügy miatt.