A magyar gazdaságot fel kell zárkóztatni a XXI. századi szintre, és nem a kormány által fetisizált, az olcsó munkaerőre épülő foglalkoztatásnövelésre kell koncentrálni. Ennek érdekében az oktatás teljes átalakításra van szükség: a digitális tananyagokra, a nyelvoktatásra, a képességfejlesztésre kell összpontosítani. A koronavírus megmutatta, hogy az egészségügy lerohasztásával sokkal kevesebbet lehet spórolni, mint amekkora árat fizetett érte az ország, ezért itt is fordulat kell – olvasható a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) kormányhoz címzett javaslatai között. A koronavírus hatalmas pofont adott a gazdaságnak, ráadásul olyan folyamatok indultak el, vagy korábban meglévő trendek erősödtek fel a járvány miatt, amik új válaszokat igényelnek magyar kormánytól is.
Az MKT friss prognózisa szerint idén ugyan helyreáll a gazdasági növekedés, de új szerkezetben: megerősödnek a digitális technikák, a hagyományos kereskedelem helyét részben átveszi az e-kereskedelem, megmarad a távmunka, a digitális ügyintézés. Emiatt kevesebb lesz az üzleti konferencia, az irodaházak kihasználtsága, visszaszorul a hiperglobalizáció – lerövidülnek az ellátási láncok, erősödik a robotizáció –, amely munkahelyek megszűnésével jár. Vagyis átalakul gazdasági környezet, erre pedig a kormánynak reagálnia kell, úgy, hogy olyan újraindítási stratégiát dolgozz ki, amely igazodik ezen változásokhoz, másfelől figyelembe veszi az EU 2021–2027-es időszakra vonatkozó hosszú távú keretköltségvetésében és helyreállítási csomagjában megfogalmazott szempontokat. Az MKT nem teszi hozzá, hogy ehhez tervek kellenének, amelyek sem az elmúlt tíz évben, de még az elmúlt egy évben sem készültek el a kormány számtalan (PM, ITM, MNB, Miniszterelnökség, Századvég) gazdaságpolitikai centrumának egyikében sem.
Az MKT szerint az egyik legfontosabb feladat a foglalkoztatási gondok enyhítése, amivel, tegyük hozzá, az elmúlt egy évben nem sokat törődött a kormány. A bértámogatásokat a cégek kevesebb mint 20 százaléka vette igénybe, ezért annak egyszerűsítését és gyorsabb kifizetését kérik a miniszterektől. Támogatni kell a csökkentett munkaidős formákat is, át kell szervezni az állami foglalkoztatási szolgálatot: a javaslat szerint a hatékonyabb működés érdekében a szervezetet le kell választani a kormányhivatalokról és vissza kell adni a munkaügyi hivatalok önállóságát. Az MKT felemelné a közfoglalkoztatottak bérét a minimálbér szintjére, ahogy ez a 2010-es induláskor még működött. Megfontolandó egy kiemelt, képzéssel összekötött célzott közfoglalkoztatási program indítása az idősgondozás, szociális gondozás, háztartási munkák, esetleg – a szükséges előképzettséggel rendelkezők számára – az informatika terén.
Az uniós helyreállítási alap – amiből Magyarország 5800 milliárd forintnyi támogatás jut –, húsz százalékát a digitális gazdaság fejlesztésre kell fordítani. A MKT szerint ezt a forrást úgy kell felhasználni, hogy a hazai infrastruktúra és a cégek felzárkózhassanak az európai szintre. Ennek érdekében programozói képzést, távoktatási programok fejlesztését, a kulturális oktatási intézmények digitalizációját kellene támogatni.
Az oktatás és az egészségügy is rendkívül elmaradott a világ és az európai színvonalhoz képest. „A széles körben rendszeresen ismételgetett mantra, hogy a tudásalapú gazdaságé a jövő, eddig nem hozott átütő erejű változást: nemzetközi összehasonlításban egyelőre változatlanul kevesebb pénz áramlik a hazai tudásintézményekhez” – nehezményezi az MKT. A társaság ennek érdekében azonnal új oktatási stratégiát javasol, ehhez növelni kell az oktatásra költött összegeket. Az új tudásintenzív technológiák alkalmazása egyre több megfelelően kvalifikált szakembert igényel – szögezik le. Nem az a szempont, hogy olcsó legyen a munkaerő, hanem az, hogy milyen a kvalitása, értékteremtő képessége és nyelvismerete - olvasható a minisztereknek küldött anyagban.
A koronavírus-járvány rávilágított a hatékony, hozzáférhető és megfizethető egészségügyi ellátás fontosságára, és feltárta az egészségi állapot és a gazdasági növekedés, valamint a termelékenység közötti szoros összefüggéseket. Az elmúlt hónapok tapasztalatai rávilágítottak, hogy az egészségügy elhanyagolása jóval kevesebb pénzügyi megtakarítással jár, mint amennyibe lakosság rossz egészségügyi állapota miatt kieső munkaerő került. A koronavírus-járvány utáni időszakban – a kedvezőtlen demográfiai folyamatokra is tekintettel –, alapvető fontosságú, hogy az egészségügyi finanszírozására ne kiadásként tekintsenek e kormányok, hanem emberi erőforrást teremtő befektetésként. Ennek érdekében javasolják a háziorvosi ellátás fejlesztését, legmodernebb diagnosztikai, gyógyászati eszközök beszerzését. Az MKT ezen felül még konkrét javaslatokat fogalmaz meg a turizmus, a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban és a népesedéspolitikához is fűztek megjegyzéseket.
Az MKT programja abban is előremutató, hogy javaslataikat beárazták, eszerint azok megvalósítása évi 320 milliárdos többletkiadással járna, ami az GDP mintegy 0,6 százaléka, vagyis költségvetési szempontból jelentős tétel, de a kormány ennek többszörösét szórja el minden évben haszontalan a társadalom érdekét egyáltalán nem szolgáló NER-es hóbortokra.
