Budapest;jelentés;hidak;

- Rozsda, lyukak, málló festék - Így néznek ki a fővárosi hidak és felüljárók

Málló festék, ázó hídfő-belső, rozsdásodó szerkezet, átlyukadó járda – a fővárosi hidak és felüljárók harmada kiterjedt felújításra szorul.

„Lehangolóan rossz állapotban vannak a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő hidak, alul- és felüljárók, lépcsők, támfalak, illetve a Lánchíd-felújításról leválasztott Várhegy-alagút. A nagy forgalmú közúti hidak közül többnél már súlykorlátozást kellett bevezetni leromlott műszaki állapotuk miatt” – derül ki a Népszava által megszerzett fővárosi hídjelentésből. 

A főváros tulajdonában összesen 307 híd, 77 aluljáró, 703 lépcső és 25 kilométer hosszú támfal van. Ezek üzemeltetése a Budapest Közút Zrt. feladata. A létesítmények összessége a cég vizsgálata szerint „igen rossz állapotban” vannak, amit szerintük jól jelez a műtárgyak vagyonnyilvántartásban szereplő bruttó és nettó értéke közötti brutális különbség. A hidak esetében például a könyv szerinti érték, vagyis amennyit most ér, alig 28 százaléka a bekerülési, várható építési értéknek. Az aluljárók esetében ez 30 százalék. Összehasonlításul: az utak, terek, kerékpárutak esetében ez az értékarány 80 százalékos. 

A műszaki értékelés se biztatóbb. A fővárosi hidak, felüljárók alig hatoda számít jó állapotúnak, míg csaknem harmada (97) teljesen átépítendő (szerkezeti beavatkozásra, megerősítésre, tartócserére szorul) vagy jelentős felújítást igényel (szegélyátépítés, szigetelés-, burkolat-, korlát-, dilatációcsere). Mindez aligha független attól, hogy az elmúlt évtizedekben a szükségesnek alig a tizedét költötték a hidak fenntartására. Nemzetközi tanulmányok szerint a üzemeltetésre, fenntartásra, felújításra a műtárgy bruttó értékének – a fővárosi híd és aluljáró vagyon 255 milliárd – 2,5-3,5 százalékát kellene költeni durván évi 6-9 milliárdot). Ezen belül a híd fenntartására 1-1,5 százalékot. Ehhez képest a fővárosi hidakra alig 0,1-0,2 százalék (255-510 millió) jut. 

Ez viszont édeskevés. A fővárosi hidakon eddig két hullámban végeztek felújítást: 1965-1976 között, illetve 1977-1988 között. Ezt követően újult meg az Erzsébet-, a Szabadság- és a Margit híd. Érthetően ezek vannak a legjobb állapotban. (Bár az Erzsébet hídon már megjelent a rozsda.) A korrózióvédelmi bevonatok élettartama 20 év, míg a burkolatok és szigetelések 10-15 évig bírják, ám ezen a fővárosi hidak és felüljárók java régen túlfutott. 

A legrosszabb állapotban a Petőfi híd van, amelynek korrózióvédelme és a korlátok szegecselt kötései nagy részben tönkrementek, az acélszerkezetben jelentős anyaghiányok és károsodások keletkeztek, a hídfő-helyiségek áznak. A Budapest Közút szerint a Lánchíd kivitelezésével párhuzamosan el kellene indítani a felújítás tervezését. 

Az Árpád híd acélszerkezetének korrózióvédelme is tönkrement, néhány elem máris komoly károsodást szenvedett. A háború után készült margitszigeti vasbeton elem szerkezete „nagy felületen súlyosan károsodott”. A felújítás tehát itt sem várhat sokáig. 

Nincs túl jó állapotban a Rákóczi híd sem, holott ez épült a legkésőbb. A festékbevonattal azonban már a kezdetektől gond volt, a fedőréteg nagy felületekről hiányzik, ami miatt már megjelent a rozsda az acélszerkezeten is. A Gubacsi hídon „fáradási repedéseket” találtak, a parti vasbeton szerkezetekből itt-ott „kilátszanak a rozsdás acélbetétek”.

Nagy a baj a Sziget fesztiválra özönlő fiataloknak és az Óbudai szigetet látogatóknak ismerős K híddal is. Az átkelőhöz az 1955-ös átadása óta szinte nem nyúltak. Így aligha meglepő, hogy a pályaszerkezet erősen rozsdás, a pályalemez vasúti talpfái korhadtak, a járda lemezei rendszeresen átlyukadnak.

A felüljárók, nagy utak feletti közúti hidak, ha lehet, még rosszabb állapotban vannak. Többségük 40-50 éves, de ennél öregebbek is akadnak. Van amelyikhez építése óta nem nyúltak, miközben a rajtuk átzúduló forgalom a többszörösére nőtt. Évente 2-3 kisebb felüljárót és 10-12 kisebb hidat fel kellene újítani, hogy a szerkezetek átépítésével járó nagyfelújítást és a hosszú lezárást megelőzhessék, ám erre éppúgy nincs pénz, ahogy a nagy hidak fenntartására. A Budapest Közút szerint különösen rossz állapotban van az Üllői út- Könyves Kálmány Krt. (a Fradi-pályánál), a Nyugati tér, a Ferihegyi úton a Határ út és a Újhegyi útnál a MÁV-vágányok feletti közúti hidak, a Ferdinánd híd és még nyolc másik, valamint a Flórián tér felüljárója. A nagyobbak felújítási költségük egyenként milliárdos tétel lenne, míg a kisebbeké 50-200 millióra tehető. A rendelkezésre álló források ennek a töredékére sem elegendőek, így csak tűzoltómunkára futja.

A fenti jelentés nyomán a városvezetés külön munkacsoportot hozott létre a hidak, felül- és aluljárók állapotának részletes felülvizsgálatára. A szakértőktől egy részletes felújítási programot várnak a 2021-24 közötti időszakra, benne prioritási sorrenddel, a tervezési és kivitelezési költségek becslésével, valamint a döntésekhez szükséges előkészítő dokumentumokkal. A zárójelentés még nem készült el.

Kipréselt dokumentumokA jelentést az új városvezetés rendelte meg. A Budapest Közút Zrt., tavaly augusztusra el is készítette az összefoglalót, de nem hozták nyilvánosságra. A Népszava többször is nekifutott a jelentés megszerzésének, de miután a főváros a közérdekű adatigénylésre is nemet mondott, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk, amely vizsgálatot indított az ügyben. Ennek eredményeként idén februárban felszólították a főpolgármesteri hivatalt a dokumentum átadására, amelynek március végén tettek eleget. A főjegyző a dokumentumhoz mellékelt levelében óvatosságra intette lapunkat, mivel a feljegyzésben foglaltak a „ szükségesnél nagyobb riadalmat kelthetnek a lakosságban”.

Sokan sokféleképpen szeretnék átalakítani a Római Partot, ám a kerületnek és a fővárosnak nem akarózik letenni a voksot egyik érdekcsoport mellett sem.