Elkeseredett szavakra késztették az orosz diplomácia vezetőjét az Európai Unió hazája elleni újabb megnyilvánulásai. Kínai kollégájával találkozva kijelentette, hogy Brüsszel megsemmisítette a Moszkvával fenntartott kapcsolatait, az évek során kialakított mechanizmusokat. Ebben a hidegháborús időkre emlékeztető napokban tette közzé a külföldi ügynöknek megbélyegzett, magát függetlennek tartó orosz közvéleménykutató intézet, a Levada Központ legújabb országos vizsgálatát országa és Európa viszonyáról. Az eredmény sok mindent elárul.
A megkérdezett oroszoknak mindössze 29 százaléka tartja hazáját európai országnak és 64 százalék nem európainak. 2019-ben ez az arány 37- 55 százalék volt. 2008 óta a felére esett azok aránya, akik európai országként tartják számon hazájukat. Minél fiatalabb valaki, annál kevésbé tekint Oroszországra, mint európai országra, és minél idősebb annál inkább. Az óriási többség saját magát sem mondja európainak, az idősebbeket kivéve 70 százalék feletti azoknak az aránya, akik inkább máshová sorolják magukat.
A válaszokból nem következik, hogy az európaiság elutasítottsága a nyugat megszorító intézkedéseiből következne, vagy abból, hogy csökkent az ország iránti tisztelet és elismerés, netán megnőtt volna a félelem tőle. Bár kétségtelenül van egy jelentősebb réteg, amely érzékeli a nyugati országok szorongását, megvetését, félelmét, jobb esetben közömbösségét. Mint ahogy olyan réteg is, amely különösebb érzelmek nélkül tekint a Nyugatra. A Nyugatra tisztelettel nézők száma is csökkent. Még sincs egyértelmű válasz arra, miért nem tekinti magáénak Európát a fiatal orosz generáció. Találgatni, persze, lehet, de belekapaszkodni a legegyszerűbb válaszba is: Oroszország területét, lakosságát, történelmét tekintve valóban más vagy több, mint Európa.
Nagy Péter cár Európa felé fordulása óta tart az évszázadokat átívelő vita, része-e Oroszország Európának, vagy olyan saját útját járó önálló civilizáció, amely túl nagy és különleges ahhoz, hogy a Nyugathoz sorolható lenne. Van, aki Európában a fejlődés motorját látja, van, aki úgy véli, ez a motor Oroszországban nem működik. És ami legalább ilyen fontos, Oroszországban nem működik az Európai Uniót egybetartó politikai, erkölcsi, emberjogi rendszer sem. Nem működött Putyinnál erélytelenebb és demokratikusabb elnökök idején sem.
Ami pedig végképp hiányzik, az a fejlett nyugati világ legbefolyásosabb államférfiainak a megértése: Oroszországot sarokba lehet szorítani, csak nem érdemes. Mert a sarokba szorított és megalázott helyzetbe hozott Oroszország –legyengített állapotában - sokkal veszélyesebb és kiszámíthatatlanabb ellenfél, mint az, amelyet a tárgyalóasztalnál igyekeznek meggyőzni.
Az orosz mentalitás megértéséhez érdekes adalékként szolgál a Levada Központ és a Chicago Council on Global Affairs egy közös közvélemény-kutatása, amely az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyt boncolgatja. Idén februárban a megkérdezett oroszok 40 százaléka pozitívan, 43 százaléka pedig negatívan viszonyult az Egyesült Államokhoz. A pozitív vélemények növekedésében szerepet játszhatott az a tényező, hogy Joe Biden elnöktől nagyobb rugalmasságot és nagyobb hozzáértést reméltek, és a Putyint személyében is sértő kijelentései még nem tükröződhettek az állásfoglalásokban. Az oroszoknak a 46 százaléka úgy véli, az USA az elmúlt tíz évben kevesebb tiszteletet vívott ki magának. Maguk az amerikaiak erről még rosszabb véleménnyel vannak: 67 százalék vélekedik így.
Ami Oroszország nemzetközi megbecsülését illeti, az oroszok 42 százaléka hiszi azt, hogy hazája nagyobb tiszteletnek örvend az elmúlt tíz évben, viszont az amerikaiaknak több mint a fele az Oroszország iránti csökkenő tiszteletről beszél. Nagyjából egyformán vélekednek itt is, ott is arról, hogy a két ország kapcsolatai a következő tíz évben nem fognak változni. Az oroszok némileg optimistábbak.
Jelentősen különböznek a vélemények arról, hogy milyen területen volna a legnagyobb szükség az együttműködésre. Miközben az oroszok 82 százaléka a pandémia elleni közös harcot jelölte meg, az amerikaiak számára az észak-koreai és az iráni nukleáris fegyverkezés ellenőrzése mindent megelőz. Az amerikaiak fele Kína nemzetközi feltartóztatását közös feladatnak véli, az oroszok viszont nem. Amiben a megkérdezettek véleménye szinte hajszálra megegyezik: szükség van az orosz-amerikai nukleáris arzenál korlátozására.
Ami az országok vezetőit illeti, itt aztán nehéz lenne felfedezni bármiféle összhangot. Az oroszok 67 százaléka mondta jónak a hozzáállását Putyinhoz, az amerikaiaknak csak 11 százaléka. Biden mellé tette a voksát a megkérdezett amerikaiak 56 százaléka, az oroszok közül csak 19 százalék. Trump megítélésében már nem olyan nagy a szakadék.
A Levada Központ különböző felméréseiből az is kiderül, hogy az oroszok többsége nem tekint negatívan Ukrajnára. Viszonyát Kínával 75 százalékuk mondta jónak.
Mindeközben sok mindenben teljesen tájékozatlanok az oroszok. A Levada Központ felmérése szerint az embereknek a fele nem hallott semmit arról a törvényről, amelynek alapján külföldi ügynöknek lehet megbélyegezni civil szervezeteket, például magát a Levada Központot is. Jelentéktelen azoknak a száma, akiknek egyáltalán van valamiféle elképzelése erről a nemzetközileg elutasított törvényről.
