Japán híres cseresznyefái sok helyen minden eddiginél korábban borultak virágba azóta, hogy elkezdték a rendszeres feljegyzéseket, szakértők szerint a jelenség a klímaváltozás számlájára írható.
A cseresznyefák régebben áprilisban érték el virágzásuk teljes pompáját, ekkor ünnepli az ország az új iskolai és üzleti év kezdetét. A dátum azonban egyre előbbre csúszik, és újabban az első tanítási napra legtöbbször már lehullanak a virágszirmok. Idén a virágzás március 26-ra érte el a kiteljesedését Kiotóban, a régi fővárosban.
Ez a legkorábbi dátum azóta, hogy 1953-ban a japán meteorológiai szolgálat elkezdte a rendszeres adatgyűjtést. A harmincéves átlagot 10 nappal előzi meg az új rekord. Több mint egy tucat japán városban is minden eddiginél korábban teljesedett ki a virágzás. Egyes vélemények szerint a kiotói történelmi dokumentumok, naplók és verseskötetek szerint ez a valaha tapasztalt legkorábbi virágzási csúcs.
Aono Jaszujuki, az Oszakai Prefektúra Egyetemének környezetkutatója, aki figyelemmel kíséri a cseresznyevirágzásról szóló dokumentumokat, elmondta, hogy az idei előtt utoljára 1612-ben, 1409-ben és 1236-ban történt, hogy március 27-re a cseresznyefák elérték virágzásuk csúcsát, de akad néhány év, amelyről nem áll rendelkezésre adat.
„Legvalószínűbb, hogy a korábbra tolódást a globális felmelegedés számlájára írhatjuk” – közölte Anbe Sundzsi, a szolgálat megfigyelési osztályának szakértője.
A meteorológiai szolgálat az ország 58 kiemelt cseresznyefáját kíséri figyelemmel, közülük idén már 40 érte el teljes virágzását, 14 fa rekordidő alatt.
A cseresznyefák évente általában mintegy két héten át virágoznak az első rügytől a virágszirmok lehullásáig. Érzékenyek a hőmérséklet változásaira, virágzásuk ideje értékes adatokkal szolgál a klímaváltozás kutatóinak – tette hozzá Anbe.
A meteorológiai szolgálat adatai szerint a kiotói márciusi átlaghőmérséklet 10,6 Celsius-fokra emelkedett 2020-ra az 1953-as 8,6 Celsius-fokhoz képest. Az idei március átlagos hőmérséklete Japánban eddig 12,4 fok.
A szakura, vagyis a cseresznyevirág motívuma évszázadok óta él a japán kultúrában: az irodalomban általában törékenysége miatt az élet, a halál és az újjászületés szimbóluma.
