„Kétmillió honfitársunk beoltva. Még egy lépés előre” - ünnepelt tegnap videóposztjában az Üzbegisztánban tárgyaló miniszterelnök. A Népszavának nyilatkozó járványügyi szakemberek viszont semmi okot nem látnak a megkönnyebbülésre. A megbetegedési adatok változatlanul nagyon rosszak: soha nem volt még ilyen magas az aktív fertőzöttek (222 ezer), a kórházban ápoltak (12553 fő), a lélegeztetőgépen lévők (1529 fő) száma. Az elhunytak száma (274) a járvány berobbanása óta a második legnagyobb.
Így biztosnak látszik, hogy nagyon távol vagyunk a józan nyitástól. Orbán Viktor miniszterelnök két hete a közszolgálati rádiónak adott interjújában beszélt arról, ha beoltottunk két és fél millió embert, „el lehet kezdeni az újranyitást.” Megfejthetetlen, hogy a miniszterelnök honnan vette, hogy 2,5 millió beoltottal lesz a kellő védettsége az országnak – reagált lapunknak Ócsai Lajos, az egykori ÁNTSZ járványügyi főosztályvezetője. A szakember szerint ez az átoltottság az eredeti vuhani vírus esetében igaz is lehetne, de a brit-variánsa intenzívebben terjed, a jelenlegi járvány megállításához legalább 7 millió vakcina beadására van szükség. Ócsai Lajos szerint, ha a 2,5 millió oltott után kezdjük el a nyitást, annak még ára lesz. Az új vírusvariánsok - de ezek közül is a brit - sokkal fertőzőképesebbek, sokkal súlyosabb megbetegedést okoznak.
A szakember szerint a miniszterelnöknek az az állítása is magyarázatra szorul, a pedagógusok a napokban zajló oltásuk után 8-9 nap múlva védetté válnak. Ezzel szemben az első oltás után legkorábban három hét múlva alakul ki 80 százalékos védettség, és a második után is el kellene telnie legalább tíz napnak, hogy az érintettek biztonsággal visszaállhassanak a katedrákra. A szakember szerint a járványtan egzakt tudomány, megvannak a maga törvényszerűségei.
Az adatok közlésével is egyre több a probléma: miközben az operatív törzs déli hivatalos tájékoztatóján 4609 az új fertőzöttről számolt be Müller Cecília országos tiszti főorvos, néhány órával korábban Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője a Kossuth Rádiónak adott interjújában még „csaknem 8 ezer esetet” említett. Lapunknak egy virológus, akit a járvány várható kimenetelének értékelésére kértünk, azt mondta: képtelenség lenne bármit mondania, mert annyira kevés az adat, és ami van, az is csak fenntartásokkal kezelhető. Példaként említette a tesztelést, amiből még mindig nagyon kevés történik, és az egyik eleme lehetne az elemzésnek.
A Bill Gates alapítványa által támogatott Institute for Health Metrics and Evaluation (IHME) járványmodellező szakemberei szerint a járvány harmadik hullámának csúcsát április közepére jósolják, a napi halálozások számát pedig 400 felettire. Július elejére pedig 33 ezernél több Covid-halálozásra számítanak. Szerintük a kórházakban április 8-án tetőzhet a járvány, amikor 20-21 ezer beteg szorul majd ápolásra.
– Eddig említeni sem mertem az IHME által közölt adatokat, mert magam is túlzónak találtam – mondta lapunknak Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakmenedzser. – De mitől is várnánk jobbat, egy éve nincsen normális adatközlés, nem tudtuk megszervezni a lakosság tesztelését, a betegek normális izolációját. Nem figyeltünk oda arra sem, hogy ha valaki igazoltan pozitív, legyen a karanténja alatt rendesen ellátva, tudjon mit enni és legyen valaki, aki a gyógyszereit elhozza.
Mint mondta: felháborító, hogy a szakminiszter, Kásler Miklós azt meri mondani, hogy meg se rendültek a kórházaink a terhelés alatt. Szerinte el kéne mennie az intenzív osztályokra, ahol levegőért kapkodó 30 éves emberek lógnak az oxigén csöveken.
