Két hónap alatt 540 milliárd forintos államháztartási hiányt hozott össze a kormány, tette ezt úgy, hogy a bevételek 10 százalékkal emelkedtek tavaly január-februárhoz képest. Vagyis a hiány a múlt évhez hasonlóan idén is kiadási oldalon keletkezik, olyannyira, hogy két hónap alatt összejött az egész évre tervezett deficit harmada. Ugyanis az elfogadott költségvetés szerint a tavalyi több mint 5548 milliárd forint után idén a kiadások mindössze 1491 milliárd forinttal haladhatnák meg a bevételeket. Lapunk megkérdezte a Pénzügyminisztériumot (PM) a költségvetéssel kapcsolatos terveiről, választ nem kaptunk csak egy utalást egy megjelent interjúra. Eszerint a szaktárca, eltérően a tavalyi évtől, idén az elfogadott költségvetési törvény parlamenti módosítására készül – erről beszélt Banai Péter Benő a Magyar Nemzetnek. A PM államtitkára szerint az „elmúlt időszak tapasztalatai és a gazdaság újraindításának célja” indokolja a tavaly kora nyáron elfogadott 2021-es költségvetés módosítását – jelentsen ez bármit is. Azt viszont elárulta az államtitkár, hogy a PM, illetve a kormány növelni fogja a gazdasággal kapcsolatos kiadásokat, vagyis ez a hiány növelésével jár.
Nagy meglepetés nincs az államtitkári bejelentésben, hisz az Államadósság Kezelő Központ a 2021-es költségvetés finanszírozási tervében 3332 milliárdos hiánnyal számolt, szemben az elfogadott 1491 milliárddal. Az viszont meglepő, hogy a kormány a költségvetés módosítását a parlament bevonásával ejti meg, s ezzel helyreállítja a törvényességet.
Mint ismert, tavaly a kormány úgy csinált 5548 milliárd forintos államháztartási hiányt, hogy a költségvetési törvény 367 milliárd forintot engedélyezett volna. A kabinet végig kormányhatározatokkal írta felül a törvényt annak ellenére, hogy a Ház folyamatosan ülésezett. A tavalyi deficit 40 százaléka decemberben keletkezett, vagyis még azt sem lehet állítani, hogy hiány drasztikus elszállását kizárólag a koronavírus-járvány kényszerítette ki. Sokkal inkább arról volt szó, hogy a kormány - főleg az év végén -, a saját céljaira használta fel a szükséghelyzetből fakadó homályos törvényi felhatalmazást.
A 2021-es költségvetést 4,8 százalékos gazdasági növekedésre alapozták, ami akár még össze is jöhet, ám GDP három százalékára rúgó, 1491 milliárdos hiány nem fog. Ilyen, viszonylag konszolidáltan alacsony államháztartási hiányra nincs is szükség, ugyanis az Európai Bizottság 2020-2022-es időszakra felfüggesztette a tagállamoktól elvárt szigorú költségvetési gazdálkodási szabályokat, épp a lehető leggyorsabb gazdasági kilábalás érdekében. Az idei büdzsé módosítását indokolttá teszi az is, hogy annak tavaly nyári elfogadása után olyan kormányzati döntések (lakáspolitika, adózás, orvosi béremelés) történtek, amelyek több ezermilliárd forintos kiadásokkal járnak – hívta fel a figyelmet a Pénzügykutató Zrt. legutóbbi konjunktúrajelentésében. Az elemzőcég arra számít, hogy a választások előtti évben a kormány amúgy sem fogná vissza a kiadásokat, így a tervezett 3 százalékkal szemben, akár 7,7 százalék is lehet a hiány – a tavalyi 8,7 százalék után.
Az első kéthavi, viszonylag magas hiányt három egyedi tétel növelte: az egyheti plusz nyugdíj kifizetése, vagyis a „13. havi nyugdíj visszaépítése”, az uniós támogatások megelőlegezése, illetve kisebb mértékben szociális hozzájárulási adó csökkentése miatt kieső bevételek pótlása. Az egyedi kormányhatározatokból az is látható, hogy a harmadik hullám felfutásával márciusban a kormány visszafogta az extra költekezést, ám ez inkább annak tudható be, hogy a járványkezelés elszívta a kormányzati erőforrásokat, s így már nem jutott idő a járványtól független „gazdaságvédelmi” költségvetési kiadások elfogadására. A gazdaságvédelmi alapból a mai napig számításaink szerint 167 milliárdot költött a kormány, ebből csak 32 milliárd jutott a most végződő harmadik hónapra. A pénz legnagyobb részét 110 milliárdot versenyképességi támogatásokra különítették ki, de jutott gazdaságvédelem címén kórházfelújításra, honvédségi tartalékosok bérére, turisztikai támogatásokra, útfelújításokra, a magyarságkutató intézet, illetve a versenysport támogatására, valamint állami cégek feltőkésítésére is. Ezen kiadások azonban csak részben magyarázzák a magas első kéthavi hiányt. A költségvetés márciusi eredményéről a PM két hét múlva közöl majd csak adatot.
