Míg a Covid-járvány első hulláma alatt távolban rekedt polgárok hazaszállításában támogatták egymást az országok, mostanra a túlterhelt egészségügyi rendszereik segítik egymást. Olykor súlyos betegek kezelését is átvállalják. Az Európai Bizottság tavaly októberben 220 millió eurót különített el arra, hogy az uniós országok szükség esetén kisegíthessék egymást, ha valahol kimerülnének a kapacitások.
Míg a magyar kormány szerint a hazai kórházak és a szakemberek minden beteget el tudnak látni, a közösségi portálokon időről-időre olvasható egy-egy segélykiáltás: ezek arra utalnak, hogy az ellátórendszer megtelt súlyos és középsúlyos betegekkel. A Magyar Orvosi Kamara a múlt héten arra kérte a kormányt, szigorítson, mert a kórházak és intenzív osztályok egyre nagyobb nyomás alatt dolgoznak. Mint írták, a népességarányos halálozási mutatókban napok óta elsők vagyunk a világon, a kórházi osztályok túlnyomó része már Covid-osztály, az intenzív osztályok sokszoros terhelés alatt vannak, a műtők leálltak, az ott lévő lélegeztetőgépeken is már fertőzött betegek küzdenek az életükért. A vezényelhető egészségügyi dolgozók elfogytak, a kórházak önkénteseket keresnek.
A kormány érdemben nem reagált a kérésükre, szigorúbb járványügyi szabályokat sem léptettek életbe. S úgy tudjuk a magyar kormány eddig a betegek ellátásához sem kért külföldi segítséget.
Az országok közötti légi-betegszállítással foglalkozó TrustAir ügyvezetője, Túri Péter tapasztalatai szerint már az első hullámban is előfordult betegátadás. Akkor jellemzően az osztrák és német kórházak fogadtak olyan francia és olaszországi Covid-fertőzötteket, akiknek a saját országukban már nem lehetett biztosítani a megfelelő ellátást. Az újabb tömeges betegtranszportok tavaly október közepén indultak meg. Jellemzően délkelet-európai országok - köztük Románia, Koszovó, Bulgária és különösen nagy számban Albánia – kértek és kaptak is ilyen jellegű segítséget. Tavaly ősztől év végéig mintegy 550 kórházi ellátásra szoruló albán fertőzöttet vettek át a törökországi intenzív osztályok, és több tucatnyian olaszországi intézményekbe kerültek. Emellett osztrák, német kórházak is vettek át kritikus állapotú pácienseket.
„Eddig félszáz ilyen beteget szállítottunk, olykor a kórházi ágytól a kórházi ágyig” – mondta lapunknak Túri Péter, aki maga is sürgősségi orvos. – Jellemzően a betegeket a repülőtéren veszik át és egy speciális kapszulában szállítják a fogadó ország repülőteréig. A gépen a betegek általában kevés kivétellel altatásban vannak az utazás ideje alatt. Orvos felügyeli a szállítást. Eddig két alkalommal kellett útközben kinyitni a kapszulát, mindkét esetben a beteget újra kellett éleszteni, és ez mindkét alkalommal sikeres volt.
Most a harmadik hullámban a balkáni országok mellett már Csehország és Szlovákia is kért nemzetközi segítséget. A cseheknek Lengyelország ajánlott 200 ágyat, Németország 19 és Svájc 20 páciens ellátását vállalta. Még Csehországból sem indult meg a betegek külföldre küldése, egyelőre országon belül próbálják őket oda vinni, ahol van még szabad hely.
Túri Péter szerint az, hogy pontosan mely országok képesek fogadni, az dinamikusan változik attól függően, hogy aktuálisan hol, milyen a járványhelyzet, és ott éppen mennyire telnek gyorsan a kórházi intenzíves kapacitások. A határon túli covid-ellátóhelyek keresését, az utaztatás megszervezését államközi egyezmények keretében bonyolítják, valamint számos magáncég is foglalkozik európai szabad ágyak keresésével. Hozzátette: a súlyosbodó hazai helyzet miatt egyre több magyar keres magánúton európai ellátási lehetőségeket.
Lapunk megkereste az operatív törzset, a humán tárcát és arról érdeklődtünk, Magyarország kér-e a hazai betegek ellátáshoz más országoktól segítséget, de cikünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Azt is megkérdeztük, hogy az unió által e célra biztosított mintegy 220 millió eurós forrásból kértünk-e segítséget, de erre sem feleltek.
