A mainál melegebb volt az Északi-sarkvidék az 588-549 ezer évvel ezelőtti időszakban: a világot ekkor jellemző hideg periódus ellenére ebben a régióban enyhébb volt az időjárás – állapították meg az Innsbrucki Egyetem kutatói.
A Gina Moseley geológus vezette csoport Grönland északkeleti részén lévő barlangokból vett talajmintákat elemzett, eredményeikről a Science Advances című tudományos lapban számoltak be.
A 80. északi szélességi körön, 35 kilométerre Grönland partjaitól megtalálható barlangban egy különleges üledéktípusra (sinterre) bukkantak. Ez a cseppkövekkel rokon barlangi üledék azokkal szemben lapos lerakódásokat képez, amelyek egy lassan folyó vízrétegből kristályosodnak ki – mondta Moseley.
Ahol most permafroszt (állandóan fagyott) talajú, hideg sarkvidéki síkság található, ott egykoron jóval melegebb és nedvesebb lehetett az időjárás.
Az üledék keletkezésének kora 588-549 ezer évvel ezelőttre tehető, amkor a Földet a mainál jóval hidegebb klíma jellemezte.
Grönland gleccsereinek eddigi furatmintái legfeljebb 128 ezer évvel ezelőttre nyúltak vissza. A jóval régebbi időszakot megidéző mostani barlangi adatok szerint az Északi-sarkvidék a Földnek a Naphoz képest akkori állása miatt szokatlanul meleg volt. A magasabb hőmérsékletek hatására csökkent az Arktisz tengerjegének kiterjedése. Az ezekből a jégmentes vizekből elpárolgó nedvesség Grönland északkeleti része felé áramlott - mondta Moseley.
Ez a lelet összeegyeztethető más régiókból származó eredményekkel is, amelyek szerint az északi-sarkvidéki szélességi körök akkoriban valóban melegebbek voltak, mint a bolygó más területei.
Egyes leletek szerint ebben az időszakban megolvadt a permafroszt talaj Szibériában és megnövekedett a planktontermelődés a Bajkál-tóban.
Ugyanakkor az akkori felmelegedés megmutatja, milyen gyorsan következhet be ott a helyi klíma változása.
A jövő szempontjából kiemelt jelentőségű annak megértése, hogyan vált ez az érzékeny régió egy ilyen melegebb világgá” – mondta a szakértő.
